Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth István Károly lásd K. Obermayer Erzsébet - Katus László: A Tisza-kormány politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak. II. rész 303
A TISZA-KORMÁNY HORVÁT POLITIKÁJA 319· Ilyen körülmények között érthetően súlyosan érintette a zagorjei parasztságot az adóprés csavarjának a meghúzása, Dávid pénzügyigazgató erélyes fellépése következtében, hiszen a végrehajtók legtöbbször a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen terményektől és igásállatoktól fosztották meg. Különösen sok probléma támadt a titkon feloszlatott házközösségek adója körül. A hatóságok ugyanis nem vették tudomásul a felosztást, s az adót nem az egymástól szétvált ágakra, a közösségből keletkezett egyéni gazdaságokra vetették ki, hanem az egész közösségre, s ott hajtották be, ahol lehetett. így gyakran megesett az, hogy egyes családokon és ágakon, amelyek egyébként a maguk részét már kifizették, de még volt náluk mit foglalni, az eredeti házközösséghez tartozott, s pillanatnyilag fizetésképtelen többi ág, illetve család adóját is behajtották. Az adóhátralékosoknak nem adtak útlevelet, s így azt is lehetetlenné tették, hogy külföldön vállaljanak munkát.211 A későbbi vizsgálatok egyöntetű megállapítása szerint ezek az okok húzódtak meg elsősorban a zagorjei parasztmozgalmak hátterében. A mozgalom Zágráb megye stubicai járásában (Felső Stubica, Marija Bistrica községekben) augusztus 26-án tört ki — a zágrábi és más városokbeli címer-I tüntetések hatására -—, s hamarosan átterjedt a szomszédos sveti-ivan—zelenai , és samobori járásra, valamint Varasd megye zlatari, krapinai, klanjeci, pregradai és novimaroíi járására. A mozgalom az adófizetés megtagadásában, a községi elöljárók (jegyzők, bírák), az adótisztviselők és a középületek • elleni támadásokban nyilvánult meg. A több települést összefogó ún. adó-I községek központjaiban többszáz, sokszor többezer főnyi paraszttömeg gyűlt össze, amellyel a helyi rendészeti szervek (csendőrök) nem bírtak. A szeptember 10-ig elhúzódó, s hol itt, hol ott fellángoló mozgalmakat számos véres és halálos kimenetelű összetűzés után a katonaság verte le. A felkelő parasztok egy része a kivezényelt katonaság elől a hegyekbe és az erdőkbe menekült. Voltak zsidóellenes kihágások is (Zágrábban és a zagorjei falvakban egyaránt), k amelyek főleg az uzsoraüzletekkel foglalkozó falusi zsidó kisburzsoázia ellen irányultak, s kétségtelenül szerepe volt bennük a Magyarországon akkoriban fellángoló antiszemita tüntetések212 hatásának is. A mozgalmak vérbefojtása után hivatalos vizsgálatot indítottak a zavargások okának kiderítésére. Ezek az ügyészségi vizsgálatok — Ramberg királyi biztos összefoglaló jelentése szerint — kiderítették, hogy ,,a nép a községi közegeknek az államadók és a községi adózások beszedésénél és behajtásánál] kíméletlen és kegyetlen eljárása, valamint e közegek egyéb a községi elöljáróságoknál teljesített teendők alkalmávali zsarolások és önzés ellen panaszkodik és a községi közegek e törvényellenes és tekintet nélküli eljárásának tulajdoníttatik a közönség elkeseredettsége és oka a falusi nyugtalanságoknak és kihágásoknak21 3 ". A községi közigazgatási és adókezelési visszaélések kivizsgálása céljából a királyi biztos és a pénzügyigazgatóság vegyesbizottságot küldött ki a Varasd-megyei Bistrica, Mace, Gyurmanec és a volt határőrvidéki, báni kerületbeli Mecencani községbe. A vizsgálat valamennyi község-211 O.L. : PM 1883 — 1745, 1852, 1928 alatti jelentések, valamint az egykorú magyar sajtóbeszámolók is számtalan ilyen esetet sorolnak fel. 212 Az antiszemita tüntetésekről Zágrábban Id. ME 1883 — XII — 2704 (2879). sz. — Szerém megyében volt egy nagyhorvát antiszemita politikai irányzat is, melyet főleg a tisztviselők és a papok támogattak, lapjuk a „Sriemski Hrvat" volt. (Ramberg 1883. szept. 20-i jelentése O.L. : ME 1883 — XII — 2704 [3011], sz.) 213 Ramberg átirata Szapáryhoz (1883. szept. 27.) : O.L. : PM ein. 1883 — 1573.
