Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth István Károly lásd K. Obermayer Erzsébet - Katus László: A Tisza-kormány politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak. II. rész 303
I 316 KATUS LÁSZLÓ Hogy az erőszakos adóbehajtás 1879 után milyen méreteket öltött Horvátországban, arra abból is következtethetünk, hogy az 1878-ban 62 000 forintot kitevő adóbehajtási illetékek 1880-ban 135 0Ô0, 1881-ben 220 000 forintra emelkedtek, s ez az összeg csaknem a felét tette ki az egész közös költségvetésben kimutatott — tehát Magyar- és Horvátországban együttvéve beszedett — 479 000 forintnyi adóbehajtási díjnak.193 Az autonóm kormányhoz befutó számos panasz hatására Pejace\ric bán 1880 folyamán ismételten tiltakozott az utóbbi két év folyamán — tehát Dávid működése óta — bevezetett adóügyi eljárás ellen, mivel nyilvánvaló, „hogy a lakosságnak az adók általi teljes kizsákmányolása . . . óhatatlanul maga után fogja vonni az ország anyagi pusztulását, ha idejében nem vetnek véget a végrehajtó szervek által a nép javaival szemben követett ily eljárásnak". Már korábban is mutatkozott önkény és visszaélés az alsóbb adóügyi tisztviselők részéről, „so ward dieser Zustand im Laufe der letzten zwei Jalire noch viel ärger, gar in manchen Gemeinden geradezu unerträglich — als nämlich die Finanzverwaltung des Landes ohne jede Rücksicht auf die Steuerkraft desselben in einem Jahre nicht nur die laufende Jahresschuldigkeit, sondern auch noch die Hälfte der viel jährigen Steuerrück sl ände eingebracht wissen wollte, ohne jede Rücksicht darauf, daß durch einen Theil des Jahres das Land gegen alle nachbarliche Provinzen wegen der Viehseuche abgesperrt war, und der Landmann selbst mit Verschleuderung seines ganzen Viehstandes nicht im Stande war bei den herrschenden Spottpreisen seine Steuerschuld zu bereinigen, endlich ohne Rücksicht darauf, daß eine solche irrationelle Steuereintreibung, indem sie das Kapital aufzehrt, den Landmann aller Mittel zum Fortführen des Ackerbaues beraubt, die Steuerkraft vollkommen vernichtet und die gänzliche Verarmung des Landes nach sich ziehen muß."194 Az 1883 októberében a felkelő parasztság adóügyi panaszainak kivizsgálására kiküldött bizottság jelentéseiből is kiderül, hogy az adóbehajtás Horvátországban még a magyarországinál is kíméletlenebb módon történt. A horvát közigazgatási hatóságok egyöntetű véleménye szerint „az adóbehajtók kíméletlen eljárása a parasztok egistenciáját fenyegeti". A végrehajtók nem vették figyelembe a hivatalos mentesítéseket és halasztásokat, hamisan becsülték fel a lefoglalt tárgyak értékét, s a hanyag adókezelés következtében sokszor már régen letörlesztett, vagy behajthatatlanság, ill. elévülés címén leírt hátralékokat is behajtottak.195 Súlyos terhet jelentettek a lakosság számára a községek által kivetett pótadók, amelyek a polgári területeken általában az állami adók 20—30%-át tették ki, az egykori határőrvidéken azonban jóval magasabbak voltak, sok helyen a 100%-ot is meghaladták.19 6 Ezen felül számos panasz hangzott el a hadmentességi adó miatt is, mivel ez éppen a legszegényebb, sokgyermekes 193 Zoricic : i. m. 166. 1. (az árverés, ill. végrehajtás útján történt birtokváltozások száma 1879 és 1881 között 330-ról 1111-re emelkedett). 194 O.L. : PM ein. 1880 — 1096. sz. 195 A horvátoiszági főispánok és közigazgatási hatóságok 1883 októberi jelentései : PM ein. 1883 — 174S ; — Herkov h. pénzügvigazgató jelentése a hivatalos vizsgálat eredményéről : PM ein. 1883 — 1852. sz. 196 Az erre vonatkozó adatokat ld. PM ein. 1883 — 1617. sz. A gospici kerületben 153 — 200, az ogulinifcan 107 — 176% között mozgott a pótadó, Petrovoselo községben pedig 312% volt. A magas pótadók kivetésére a pénzügyi szervek kényszerít ették a községeket, midőn a felelősség kimondásával többszáz, ill. ezer forintot kitevő állami végrehajtási költséggel terhelték mrg őket (Pejacevié id. átirata: PM 1880 ein. — 1966. sz.).
