Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth István Károly lásd K. Obermayer Erzsébet - Katus László: A Tisza-kormány politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak. II. rész 303
A TISZA-KORMÁNY HORVÁT POLITIKÁJA 315· miatt — az állami költségvetés évi 30 millió forint körüli hiánnyal zárult. A hiányok pótlását, államkölcsönök felvétele mellett, főleg az adóbevételek emelésével kívánták elérni. A pénzügyminiszter szerint a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt az egyenes adók 1880-ban nem emelhetők, csupán újabb közvetett adók bevezetésével lehet emelni a bevételeket. Az új kataszteri munkálatok előrehaladtával azonban 1883-ban már sor kerülhet a földadó emelésére is18 6 . A kataszteri munkálatok nem készültek el 1883-ra, de a Horvátországban kivetett egyenes adók összege ennek ellenére egyre emelkedett : 1873 ós 1883 között 86, 1879 és 1883 között 55%-al.18 7 Az" évek során felgyülemlett adóhátralékok összege 1879 szeptemberében 8,1 millió forintot tett ki.188 Az adókat kezelő községi hatóságok részéről rengeteg mulasztás, hanyagság ós visszaélés történt : az adókönyveket nem vezették rendesen, a törlesztéseket és az elavult vagy törölt hátralékokat nem írták le, az adófizetőknek nem adtak nyugtát stb. Igen gyakori volt az adópénzek elsikkasztása is. A pénzügyminiszter jelentése szerint 1880-ban 128 adókezelési visszaélést lepleztek le, s az elsikkasztott adópénzek összege 56 000 forintot tett ki.189 Ilyen esetekben a parasztoknak újra meg kellett fizetniök a2 elsikkasztott adót. Hasonló eset volt a I mozgalmak egyik oka pl. a zlatari járásban (Varasd m.), ahol 1883-ban 12 000 ft. elsikkasztott adót hajtottak be másodízben is.190 A községi adókezelós önmagában is sok visszaélésre adott lehetőséget, de ugyanakkor — a községi hatóságok hanyagsága és nemtörődömsége, vala» mint a helyi gazdasági viszonyok ismerete következtében — lehetővé tette a ι parasztoknak, hogy — különösen ínsógesebb években — a kirótt adókat ne fizessék be, évekre szóló halasztást kapjanak, behajthatatlannak minősített hátralékaikat leírják stb. A helyzet akkor vált kritikussá, midőn 1879-ben Dávid átvette a pénzügyek vezetését, s látva az adókezelés elhanyagolt állapotát, azonnal erélyes és szigorú rendszabályokat léptetett életbe.191 A községeket rövid határidővel utasította a folyó évi adókon kivül a hátralékok felének 1 behajtására is. Mivel ezt jóformán sehol sem tudták végrehajtani, a pénzügyigazgatóság — fegyelmi jogköre alapján — kimondotta az adóügyi felelősséget. Ez —- amint már az előző fejezetekben is láttuk — annyit jelentett, hogy a falvakba központi adóbehajtó és végrehajtó közegek szálltak ki, akik —- a felelős község költségén —- karhatalommal hajtották be az adókat, illetve foganatosították a végrehajtásokat. A varasdi főispán jelentése szerint megyéje valamennyi községével szemben kimondották a felelősséget, jóllehet a folyó évi előírások már évek óta Tendesen befolytak, a hátralékok pedig a legerélyesebb fellépés ellenére is behajthatatlannak bizonyultak. A Varasd megyei zlatari járásba 1880 tavaszán 16 állami adóvégrehajtó szállt ki, többnyire kétes egzisztenciák, akiknek erőszakoskodásai ós visszaélései két ízben emberéletet is követeltek áldozatul.19 2 186 Szapáry felterjesztése az 1880. évi költségvetés tárgyában (1879. szept. 4.): O.L. : PM ein. 1879 — 3756. sz. 187 Zori&i6: Stat. Skizze 165. 1. 188 Dávid 1879. okt. 6-i jelentése (O.L. : PM ein. 1879 — 4198. sz.). 189 Képvh. Napló 1881/4, XIII. 41. 1. 190 Nemzet 1883. szept. 3. sz. «ι Dávid 1880. febr. 29-i jelentése (O.L. : PM ein. 1880 — 413. sz.). « 192 Pejacevié 1880. jún. 12-i átirata a pénzügyminiszterhez : O.L. : PM ein. 1880 — 1996. sz.
