Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth István Károly lásd K. Obermayer Erzsébet - Katus László: A Tisza-kormány politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak. II. rész 303
I 306 KATUS LÁSZLÓ nélkül.15 8 Szapáry minduntalan hangsúlyozza, hogy jóhiszeműen járt el, s nem gondolta, hogy horvát részről eljárása ellen bármiféle kifogást is emelhetnének. Ugyanakkor azonban saját előadásából kiderül, hogy „fokozatosan", minden feltűnést kerülve akarta szinte becsempészni Horvátországba a magyar feliratokat, tehát nyilvánvalóan maga is tartott attól, hogy horvát részről ezek törvényességét kétségbe fogják vonni. A magyar felirat Zágrábban nagy felzúdulást keltett. A Pozor minden számának élén vastag betűkkel hozta a kiegyezési törvénynek a horvát hivatalos nyelvre vonatkozó 56. és 57. §-át, s tiltakozó népgyűlések összehívását javasolta. Augusztus 7-éről 8-ra virradó éjjel beverték az adóhivatal ablakait , Dávid pénzügyigazgatót pedig fenyegető levélben szólították fel a magyar feliratok levételére. Ő azonban most már „az állam méltósága" érdekében is ragaszkodott a kétnyelvű feliratokhoz, s augusztus 9-én a hadtestparancsnoktól katonai karhatalmat kért a pénzügyi hivatalok őrzésére, egyúttal készenlétbe helyezte a pénzügyőrséget is. Dávid és Szapáry az autonóm kormány figyelmét is felhívták a rend fenntartására és a címerek védelmére. Az autonóm kormány — mint az Zivkovic belügyi osztályfőnöknek a pénzügyminiszterhez intézett augusztus 13-i átiratából kiderül •— egyáltalán nem sietett a pénzügyigazgatóság védelmére. Helytelenítette Dávid magatartását, amiért „elhamarkodottan és rémképektől félve", túllépte hatáskörét és katonai karhatalmat kért. Az országos kormány kijelentése szerint „semmi katonai karhatalom nem szükséges, mert Zágrábban teljes békesség és rend uralkodik. Azon insinuációt, hogy az állampénztár, vagy az állambirtok egyáltalán valami veszélybe jöhetne, az egész annyira békességes zágrábi lakosság részéről, mint a pénzügyigazgatóság főnök urának tiszta képzelődését határozottan vissza kell utasítanom" — írta Zivkovic. Az esetleges kisebb kihágásokat a zágrábi rendőrség meg fogja akadályozni. Pejacevié is hasonló értelemben nyilatkozott Dávid előtt.159 A tüntetések — az autonóm komány megnyugtatása ellenére — egyre fokozódtak, s augusztus 14-én este már összetűzésre került sor a tömeg és a karhatalom között. Másnap — augusztus 15-én — a tömeg letépte és a folyóba dobta a címer táblákat, betörte a pénzügyi épületek ablakait, s kiszabadította az előző este letartóztatott tüntetőket. Pejacevié a szükséges intézkedéseket megtenni elmulasztó városi kapitányt azonnal felfüggesztette állásától, s Hervoié osztálytanácsos személyében kormánybiztost nevezett ki a rend helyreállítására. Azonnal táviratozott Tiszának Gesztre és kérte, hogy a nyugalom helyreállítása érdekében szüntessék meg a magyar feliratok további kifüggesztését. Tisza felhívta őt, hogy a magyar állam méltóságát minden eszközzel védje meg, mivel egy utcai tüntetéssel szemben nem lehet engedékenynek mutatkozni.160 Szapáry ugyanakkor nyilatkozatot tett közzé, hogy az eltávolított címerek „a legközelebbi napokban ismét ki fognak 158 A eímerügy előzményeiről 1. Szapárv előadását az 1883. aug. 21-i minisztertanácsban (O.L. : MT 1883 — 23/1), Pejacevié 1883. okt. 10-i nyilatkozatát: Nemzet 1883. okt. 13. sz. és a horvát országos bizottság 1886. márc. 28-i üzenetét (Képvh. írom. 1884/7, XXII. k. 213. 1.). — A kétnyelvű címerekkel egyidejűleg a pénzügyigazgatóság pecsétnvomóit is kétnvelvű felirattal látták el (O.L. : PM ein. 1883 — 1719. sz.). 159 O.L. : PM ein. 1883—1349. sz. és ME 1883 — XII — 2704. es. (2515. sz.) —Nemzet 1883. aug. 10. sz. 160 O.L. : ME 1883 — XII — 2704 (2515). — Nemzet 1883. aug. 16. sz.
