Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth István Károly lásd K. Obermayer Erzsébet - Katus László: A Tisza-kormány politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak. II. rész 303
A TISZA-KORMÁNY HORVÁT POLITIKÁJA 305· ügyekre vonatkozó adminisztratív kérdésekben a horvát—szlavón kormányhoz, vagy autonóm hatóságokhoz intézett átirataikat· és rendeleteiket hasábosan horvát és magyar nyelven állíttassák ki.. ." A nem közös miniszterek a reciprocitás elvének megfelelően a magyar nyelvet használják. Ugyanakkor azonban kifejezést adott azon várakozásának, „hogy a magyar kormány tagjai és a bán közt előforduló oly bizalmas természetű írásbeli érintkezéseknél, melyeknél a levelezés a kölcsönös könnyebb megérthetés végett eddig legnagyobb részt német. . . nyelven folyt, jövőben a magyar nyelv fog használtatni."16 6 A horvátországi közösügyi igazgatás magyarosítása terén Dávid Antal pénzügyigazgatóra várt a vezetőszerep, s ő a pénzügyminisztertől nyert részletes bizalmas utasítás értelmében azonnal hozzá is látott ennek keresztülviteléhez. Az előző fejezetben részletesen ismertettük a magyar nyelvtanfolyam megszervezésének történetét s a horvát részről ez ellen indított tiltakozó akciókat. Ugyancsak rögtön hivatalbalópése után megtette Dávid az első lépésekét a pénzügyi hivatalok címertábláinak kétnyelvű — horvát és magyar — felirattal való ellátása érdekében is. A címertáblák feliratának kérdésével az 1868 : XXX. tc. kifejezetten nem foglalkozott, hiszen ez a hivatalos nyelvhasználat körébe tartozott,15 7 s az erre vonatkozó rendelkezések alapján a kiegyezés utáni években semmi kétség nem merült fel az iránt, hogy Horvátországban a közös állami hivatalok épületein kizárólag horvát feliratot kell alkalmazni. A magyar kormány ettől a gyakorlattól 1879-től kezdve kívánt eltérni, midőn az egész horvátországi magyarosítási akciót megindította, illetve fokozta. Szapáry pénzügyminiszter úgy értelmezte a kiegyezési törvényt, hogy mivel a magyar hivatalos nyelv használatát a horvát mellett a törvény kifejezetten nem tiltja, horvát részről nem emelhetnek kifogást a kétnyelvű címertáblák ellen, melyek az állam magyar jellegét vannak hivatva kidomborítani és a magyar állameszmét hangsúlyozni. 1880 március elején Dávid pénzügyigazgató jelentette a bánnak, hogy utasítást kapott a kétnyelvű címertáblák kifüggesztésére. Pejacevié kérte, hogy ezt opportunitási okokból (választások, tartománygyűlési és egyetemi viszonyok miatt) egyelőre mellőzzék, s Bedekovic Kálmán horvát miniszter közreműködésével sikerült is a kérdést levétetnie a napirendről. 1882. június 1-től, a zágrábi pénzügyigazgatóság újjászervezése és az eszéki igazgatóság felállítása alkalmával azonban a vidéki pénzügyi hivatalokon fokozatosan és lehetőleg feltűnés nélkül kétnyelvű felirattal ellátott címertáblákat kezdtek alkalmazni. 1882—83-ban hat helyen (Eszék, Károlyváros, Vinkovce, Újgradiska, Zimony, Sziszek) kerültek kifüggesztésre az új címerek, Szapáry szerint mindent tiltakozás nélkül. A valóságban a tartománygyűlósen interpelláció hangzott el emiatt, s Pejacevió 1882. szeptember 12-ón felvilágosítást kért Szapárytól a kérdésre vonatkozóan. 1883 tavaszán Dávid utasítást kapott az új címerek további fokozatos kifüggesztésére előbb vidéken, majd Zágrábban is. Szapáry szerint Dávid itt túllépte a kapott utasítást, mert egyszerre több címert is kifüggeszttetett, holott csak egyet kellett volna. Augusztus 7-én hajnalban a zágrábi pénzügyigazgatóság épületére és több más pénzügyi épületre tették ki a kétnyelvű feliratokat, a bán előzetes megkérdezése ri56 O.L. : MT 1883 — 13 és ME 1907 — XXXIV — 191. csomó (1883 — XI — 2051. sz. irat). 157 Jászi: i. m. 265-66. 1. 7 Századok
