Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
284 Β ART A ISTVÁN gyűlésen. Nyomtatásról hallani sem akarnak. De mit akarnak hát? Én ugyan nem tudom. Geőcz az elkeseredésig s az elrekedésig harcolt február 27-ón érettem, a jó ügyért. De mi most itt egyedül n^aradánk hárman : ő, Nagy Károly és én. Ha grófod és Wesselényi gyűléseinken ismét jelen nem lesznek, úgy le kell mondani mindenről. . ." „Most Szatmár megyében semmit nem hallanál egyebet tüzes veszekedésnél gróf György, Wesselényi, Gőcz, Nagy Károly és ellenem. Mi vagyunk hát a megye veszedelmes emberei."9 A közgyűlésen lemondott a megye főjegyzője, az öreg Kovács Sándor, és az alispán kérte az adminisztrátort, hogy helyére nevezze ki Kölcseyt. Tagadó fejrázás volt a válasz, az operátumokról írt vélemények szerzőjét nem lehetett előléptetéssel jutalmazni. Elődje munkakörét örökölte Kölcsey — igaz, eddig is ő volt a jegyzői kar legtevékenyebb tagja —, rangfokozatát azonban csak később, az őszi tisztújításkor nyerte el. A február 27. körüli viták alighanem azzal az eredménnyel jártak, hogy a munkálatok egynémelyikén további szelídítéseket kellett végrehajtani. Erre vall legalább is Kölcsey május 3-i, Bártfayhoz írt levele, amely szerint az úrbéri és adózási tárgyakat a napokban befejezte, a többivel már régen elkészült. (Csak a bányászati tárgyról készült vélemény megszerkesztése nem volt az ő munkája.) Közben az elkészült véleményeket szorgalmasan küldözgette Pestre, Károlyinak.1 0 így érkezett el május 7-e, a munkálatok felett ítélő közgyűlés napja. Az előjelek rendkívi^kedvezőtlenek voltak a haladás hívei számára. Wesselényi párbajban szerzett súlyos sebével Pesten feküdt, Károlyi György sem jelent meg, betegsége távoltartotta a derék Nagy Károlyt is, s így a közgyűlésen túle^íben volt az ősz óta mindinkább erősödő reakció. Kölcsey május 12-i, Bártfayhoz írt sokat idézett levele-naplószerű részletességgel írja le a munkálatok haladó pontjainak bukását. A véleményekhez Kölcsey által írt elvi bevezetést töröltették. A kereskedelmi javaslatot elfogadták, ugyanúgy a váltótörvényszékről írt véleményt is. Az úrbéri javaslatot előzetesen konferenciában tárgyalták, Kölcséy szerint szerencsére, mert- tartalmát egyenesen parasztlázítónak minősítették és nem engedték a közgyűlés elé vinni. Másnap, május 8-án elfogadták az úrbéri vélemény rövid kivonatát és a bányászati munkálatot. Az adóügyi javaslatról külön konferenciát tartottak : nem vállalták a házi aclót, az országgyűlési napidíjaknak is csak a felét. így fogadta el másnap a közgyűlés ezt a munkálatot, majd konferenciában a közjogi munkálatban rendeltek változtatásokat, különösen az országgyűlés új szerkezetével kapcsolatban. Május 10-én és 11-én elfogadást nyert a jelentéktelen tudományos és vallásügyi munkálat, valamint a közjogi vélemény hátralevő része ; a sajtószabadság ügye elbukott.11 Ami a munkálatokból még hátra volt — a Banderiale és a jogügyi — részben május 28-án, részben november 5-ón került megvitatásra. A viták eredményére Kölcseytől származó adatunk nincs.1 2 9 Uo. 245. s köv. 1. 10 Uo. 247. 1. 11 Uo. 250. s köv. 1. 12 A közgyűlés jegyzőkönyve csak igen szűkszavú útbaigazítást ad. a viták lefolyásáról : „Az Országos Küldöttség által készült rendszeres munkákra a megyei küldöttség részérői tett észrevételek 1. a kereskedés tárgyára, 2. a kereskedői törvénykönyvre, 3. az Urbariumra, 4. az adó és biztosság tárgyára, 5. a bányászati munkálatra, 6. a nevelési és tudományi, 7. a vallási és alapítási, 8. a politikai köztárgyakra nézve. . . megvizsgáltatván, s a megyei Rendek kívánsága szerént sok részben megváltoztatván, e megváltoztatott formában a levéltárba tétetni rendeltettek." (Jegyzőkönyv 1832. 989. sz.) Majd
