Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252

KÖLCSEY POLITIKAI PÁLYAKEZDETE 283 a legfontosabbnak ígérkező úrbéri munkálatot és az adóügyit pedig Károlyi •és Geőcz alispán.5 Ekkor még úgy tudták, hogy októberben országgyűlés lesz, s ezért nagy lendülettel láttak a munkához. Egynémelyik operátummal már 1831 nyarára elkészültek (a kereskedelmivel, a jogügyi jelentékeny részével, a tudományossal, a felkelésivel), ekkor azonban a munkálatokat megzavarta a kolera, amely miatt egyben az országgyűlés közelgő megnyitását is bizony­talan időre elhalasztották. Közös megbeszéléseket a kolera hónapjai alatt a bizottság tagjai nem tarthattak, a munkát azonban elkülönülve is folytatták, s novemberre már hozzáláthattak az elkészült Vélemények összehangolásához -és együttes megvitatásához. Az október 17-i közgyűlésből kelt feliratban joggal írhatta tehát Kölcsey, hogy az operátumok megyei megvitatásának elhúzó­dásával nem érvelhet az udvar az országgyűlés elhalasztása mellett.® A közös megvitatás során azonban kiderült, hogy az albizottságok munkája nem kép­visel egyforma színvonalat ; a legtöbben csak széljegyzetek, alkalomszerű megjegyzések formájában rögzítették véleményüket, a bizottságon belüli megvitatás során is történtek változtatások, s így történt, hogy a bizottság végül is Kölcs^yre — mint jegyzőre és mint a legjobb referátum készítőjére — bízta valamennyi vélemény egységes megszövegezését.Egyidejűleg gondoskodni akartak az elkészülő vélemények kinyomtatásáról is, mivel számos más megyével már korábban megállapodtak, hogy véleményeiket kölcsönösen kicserélik.7 A kinyomtatásból azonban nem lett semmi; már a bizottsági vitákból ki­szivárgott ugyanis annyi, hogy a megyei vélemények igen merészre sikerültek, s a reformellenes párt nyomására az alispán felfüggesztette a kinyomtatást addig, amig a szövegek a közgyűlés jóváhagyását el nem nyerik. Pedig ekkor még csak a Kölcsey készítette jogügyi munkálat volt készen, a többi átdolgozá­sával csak ekkor foglalkozott még Kölcsey. A maradiak ellenszenve ellene irányult hát elsősorban.8 1832. február 27-én volt a megye következő közgyűlése, ezen kellett volna megvitatni a Kölcseyék által elkészített véleményeket. Erre azonban nem került sor. Kölcseyt ugyanis kevéssel a közgyűlés időpontja előtt baleset érte — egy eltörött pohár darabjai megsértették a homlokát — s nem tudott résztvenni a megyegyűlésen. A gyűlés napjaiban azonban a küldöttségen belül ós szűkebb megbeszéléseken sokat vitatkoztak a Kölcsey által formába öntött véleményeken, s az izgalom és ellenkezés nőttön-nőtt velük szemben. „Rette­netes a harag az országos munkákra tett jegyzetekért -—- írta Kölcsey március 14-én Bártfaynak — és mégis, mind-ez ideig egy lapot sem referáltattak köz-5 Kölcsey Bártfaynak máro. 11-én: „Grófod a commissariaticumok és urbarialék osztályában van az ord. viceispánnyal." (Uo. 218. 1.) 0 „Noque vero vei Systematicorum Operatorum respectus terminum comitiorum ulterius diferri postulat. Non enim animus noster tanto perturbatus aut fractus unquam fuit, ut vires praedictorum Operatorum discussioni non suffecissent. Voluimus quantum in nobis fuit desiderii nationalis implementum admaturare, nullumque hae in parte celebrandae Diaetae impedimentum obstat." (Ο. L. Nádori lt. Exhibita ad politiam. . . spectantia, 1832. 9. sz.) 'Kölcsey írja Bártfaynak nov. 22-én: „Itt az orsz. küldöttség munkájira tett -észrevételek referáltainak. Nagy csomó van összeírva, s mivel több megyék párokat várnak tőlünk, a nyomtatás meghatároztatott. . . Most, midőn a reám s Nagy Károlyra mért osztályt az orsz. küldöttség munkájiból két harmadév alatti munkával elvégeztem, a többi alküldöttségek munkájit kell újra dolgoznom." (Minden munkái, 3. bőv. kiad, X. köt. 238. 1.) 8 „Egy szóval a deputationalis munkákért én és Nagy Károly arattunk gyűlöl­séget" — írta Bártfaynak dec. 19-én. (Uo. 241. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom