Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
278 BAETA ISTVÁN Térjünk vissza ezek után tanulmányunk eredeti gondolatmenetéhez és közbevetőleg végezzük el a még nem érintett korai Kölcsey-beszédek kritikai vizsgálatát. Szükség van erre a munkára, mert a problémák a beszédekkel kapcsolatban nem szűnnek meg attól az időponttól kezdve sem, hogy Kölcsey bekerült a megye tisztikarába és ezzel a megyei politikának is fontos szereplője lett. A művei első kiadásában „Közgyűlés megnyitása" cím alatt, 1830-as évszámmal szereplő üdvözlő beszédnek3 0 csak a keltezését kell kijavítani, tartalmából kiderül ugyanis, hogy a Kölcsey aljegyzővé történt kinevezését követő első közgyűlésen hangzott el,3 1 ez a közgyűlés pedig az 1829. július 7-i tisztújítást követő szeptember 7-én volt.3 2 ,,A követek üdvözlése koronázás után 1830" című, szokványos tartalmú üdvözlő beszéd3 3 viszont csak 1831. január 24-ón, a követeket elszámoltató közgyűlés megnyitásakor hangozhatott el; a közgyűlés jegyzőkönyve — talán a közgyűlés zsúfolt tárgysorozata miatt — nem emlékezik meg a beszédről, amely azonban — ősi szokásról lóvén szó — feltétlenül elhangzott.3 4 Ugyanez a közgyűlés küldte ki azt a bizottságot is, amelynek az lett a feladata, „hogy a megyére országosan kiosztott ujjontzok kiállításáról az országgyűlésen kidolgozott princípiumok * lehető alkalmaztatásával egy kimerítő javallatot dolgozzanak, melyben az ujjontz állítás módját, feltételeit és járásonként leendő közönséges felosztását foglalják".3 5 A bizottság —· amelynek elnöke Wesselényi, tagjai Botka Lajos, Eötvös János, Mándy Péter, Kende Zsigmond, Uray Bálint, Eötvös Mihály, Isaák Lajos és Kölcsey voltak — még a közgyűlés alatt beadta javaslatát, el is fogadták és végrehajtására megtették az intézkedéseket a járásokban.36 Ehhez az aktushoz kapcsolja az irodalom Kölcsey egyik legszebb beszédének, a sorsvonás tárgyában mondottnak3 7 a keletkezését, az 1830-as dátumot tehát itt is 1831-re kellene javítanunk, sőt leszűkíthetnénk.a jajiuár 24-én kezdődött közgyűlés néhány napjára. Mindezt megtehetnénk, ha "egyébként nem lenne semmi probléma ezzel a beszéddel kapcsolatban. De van probléma. Említettük már korábban, hogy milyen nehézségekkel küszködött Kölcsey 1833 tavaszán, amikor a Hartleben-kiadóval szemben vállalt kötelezettségének eleget akart tenni, s beszédeiből egy kötetnyit össze akart gyűjteni. Sűrű levelezés folyt e tárgyban közte és a szerkesztő Szemere Pál között, s Kölcsey március 27-i pozsonyi levelében többek között ezt olvashatjuk : „Hogy a sorsválasztást oly különösnek találod, az előttem váratlan. En a beszédet itt írtam, s első dolgozásban küldém le; megvallom, nem igen tudom már, mi van benne ; azt is megvallom, nekem eszembe sem jutott, hogy az csak több beszédeim mellett is kitűnjön" stb.38 S hogy semmi kétség ne legyen afelől, hogy a „Sorsvonás" címen ismert beszédről van szó, április 8-i levelében ismét visszatér rá : „Eddig a miket a sorsválasztásról írtál, nem értettem jól; 30 I. m. 13. s köv. 1. 3 1 tisztválasztásunk után először vagyunk szerencsések nagyságoddal s nagyságod körül e boltozat alatt ösz veseregleni.. ." „...polgári kicsiny pályámnak éppen kezdetén bemutatom a rendeknek.. . idvezletét" stb. Üo. 13., 14. 1. . 8 2 Jegyzőkönyv 1829. 2626. sz. 83 I. m.'26. s köv. 1. 34 Jegyzőkönyv 1830. 29. sz. — A régi szokástól eltérően a követjelentést sem vezették be a jegyzőkönyvbe, nyilván azért, mert kinyomatását elrendelték. 35 üo. 1831. 64. sz. 36 Uo. 65. sz. 37 1. m. 29. s köv. 1. 88 Minden munkái, 3. bőv. kiad. IX. köt. 399. 1.
