Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252

KÖLCSEY POLITIKAI PÁLYAKEZDETE 275 hydrasereg". A legveszedelmesebb volt azonban a kormány szempontjából a jelentés beföjező része. Ebben a követek — minden korábbi szokással ellentétben — tanácsokat adtak a rendeknek arra, bogy a következő országgyűlésre milyen szellemű utasításokat adjanak követeiknek. Követeljék a szabad országgyűlési újságot, mert „ez által terjesztetnék s gyarapodnék mi köztünk is már valahára a publicitás, melly meggyőződésünk szerént, minden józan szabadságnak talpköve'". Szavaztassanak meg néhány százezer forintot az Akadémiának, vállaltassák el a nemességgel egyedül az or^ággyűlési napidíjakat, „és pedig azon igazságból, mivel tulajdonképpen a magyar országgyűlésen a parasztságnak szoros értelemben képviselői nincsenek, mint p.o. Svetziában s másutt" stb. De a legveszedelmesebbnek látszott a jelentés végső, a jövő feladataira summázva utaló bekezdése. „Végre minthogy a jövő hosszas ós őseinknek e boldog Hazában megtelepedések óta kétségtelenül egyik legnevezetesebb országgyűlésünknek azon nagy fontosságú probléma nyújtatik Fejedelmünk által megfejtésül, hogy midőn más nemzetek dulakodások és halálhörgés közt vértollal igazgattyák törvényeiket, mi a béke szelíd és csendes ölében foglalatoskodhatunk évszázadokra ható nagy munkában, s törvény alkotmányunk hijjányainak kipótlásával, annak mintegy újjászületésében, teremtésében : illő az idő kivánatihoz magasodnunk, és amit csak Constitutionk lelkével és alapjaival megegyeztethetőt, vagy szükségeinkhez kivánhatót lelhetünk más nemzetek és országok törvénykönyveikben s intézeteikben, tegyük sajátunkká, s a rendszeres munkálatokra készítendő utasításunkba szerkesztessük. Mert... minden okos tanul a mások példáján, s a külföldnek hosszabb élés által kitapasztalt jó és hasznos intézeteit, egyedül azért, mert külföldiek, figyelemre, vizsgálatra sem méltatni szomorú állapotra mutatna!" Mi ez, ha nem a Bécs által annyira üldözött és légmentesen kizárni kívánt „korszellem" propagálása, felhívás polgári reformra, a nyugati polgári társadalmi berendezkedés követésére! S a hozzáfűzött megjegyzés utal arra is, hogy a tanácsot nem a követek pillanatnyi hangulata szülte, hanem az országgyűlés titkos tanácskozásain szervezkedő ellenzék adta ki mintegy országosan követendő irányelvként. Nem azért mondták mindezt el a követek, hogy a rendek bölcseségét előre befolyásolják, hanem „mert az országgyűlésnek folyamata alatt közelebbi szövetkezésben lévén a többi hazafi képviselőkkel is, köz értekezések által illy óhajtások és országos kivánatok megtudásához jutottak".21 1831 elejének légkörében rendkívül hatásos propagandairat lett volna a jelentés, s hogy ezt a funkcióját csak részben tölthette be, annak az volt az oka, hogy a szatmári ellenzék soraiban már az első.ódákban áruló akadt — sokan követték később ezen az úton ! —, aki az egész ügyet feljelentette a felsőbb szerveknek. Maga Károlyi követtársa, Csomay Pál másodalispán lett az áruló. Már a közgyűlés végeztével tájékoztatta a jelentéssel kapcsolatban a fejleményekről Vécseyt, majd január 27-én jelentést tett a kancellárnak is. Töredelmes bűnvallomást tett, közölte, hogy a jelentést Károlyi írta, ő csak aláírta, ismertette a tartalmát, s szégyenletes hízelkedések közt javasolta a· kancellárnak, hogy a folyamatban levő nyomtatást akadályozzák meg. „Vízözön árjával fogja ez a két magyar hazát elborítani — írta —, midőn maga a gróf úr ötszáz, és B. Wesselényi Miklós úr ugyan annyi példázatoknak magok számokra készítésekről adtak rendelést, hogy azokat szerte széllyel eloszt-21

A jelentés másolatát ld. uo. 183*. 12. sz. Szatmár megye máre. 7-i feliratának mellékleteként, valamint Vécsey jelentése mellett, uo. 1831. 3. sz.