Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
276 Β ART A ISTVÁN hassák. Veszedelmes itt e késedelem."2 2 A kancellár az egész ügyről Jelentést tett a nádornak, egyidejűleg szigorú utasítást küldött Vécsey adminisztrátornak : hangoztatta az irat veszedelmes voltát,2 3 felszólította, hogy akadályozza meg a. nyomtatást, foglalja le a kész példányokat, küldjön fel belőlük néhányat, Károlyit és Wesselényit tiltsa el a terjesztésüktől, ha Wesselényi már elutazott volna, úgy mozgósítsa az erdélyi hatóságokat is, egy példányt pedig küldjön meg a kincstári jogügyigazgatónak, hogy indítsa meg a szerző ellen az eljárást. Vécsey februárul2-én részletesen beszámolt a kancellárnak a gyűlés lefolyásáról: ismertette Wesselényi szerepét s azt, hogy mennyire nagy a befolyása Károlyira, vázolta, milyen nagy szerepe van a határozatok meghozatalában a Károlyitól függő nagykárolyi nemeseknek, beszámolt a kinyomtatás megakadályozására tett intézkedéseiről s úgy vélte, hogy nincs helye az ügyész beavatkozásának, cenzúrázva meg lehetne engedni a kinyomtatást.24 Erről persze már szó sem lehetett: Bécsben jobban meg tudták ítélni az irat veszedelmes voltát, mint az adminisztrátor, a kinyomtatás körül megindult a megye ós a nádor párbaja, a jelentés pedig másolatokban terjedt kézről kézre,2 5 s erősítette az országszerte kibontakozó reformhangulatot. A jelentés szövegéből és publikálása körülményeiből világos, hogy a január 24-i szatmári közgyűlés jóval több volt, mint az országgyűlés lezárását követő szokványos megyei aktus. A szatmári reform-ellenzék vezérkarának első taktikai húzása volt Károlyi jelentése, s arra irányult, hogy elsősorban a megyében, de az országban is, népszerűsítse az országgyűlési ellenzék jövendő irányvonalát, a fokozottabb nemzeti önállóság ós a belső reform politikáját. Az országos rendszeres munkálatokra történő — fentebb ismertetett — utalás arra vall, hogy az ellenzék a reformjavaslatokat a rendszeres munkálatok bírálata és módosítása útján kívánja a követutasítások közé felvétetni, s ehhez szeretné már eleve biztosítani a megye nemességének hozzájárulását, egyben a jelentés terjesztése révén emellett akar országos agitációt kifejteni. A következtetés kézenfekvő : ezen a közgyűlésen küldik ki az országos reformmunkálatokat felülvizsgáló megyei bizottságot s a közgyűlés elején felolvasott követjelentésnek elő kellett készíteni a hangulatot arra, hogy a közgyűlés elfogadja az ellenzék által javasolt összetételű bizottságot. Ez a törekvés sikerült is, a bizottságban a megyei ellenzék legjobbjai képezték a többséget,26 s ezzel az ellenzék mintegy felhatalmazást is nyert arra, hogy a reformjavaslatokban a maga elképzeléseit öntse formába.27 22 Csomay jelentése másolatban uo. 1831. 1. sz. 83 „Relatio praesens talibus scatere per ipsum Condeputatum referatur. .. quae sequelas quoque pernieiosas habere possunt. . „Cum his agatur de praevenicndis tristissimis nefors eonseetariis, quae ex inconsiderato hoece passu Comitis Károlyi moderno praesertim aevo, enasci possunt. . ." stb. — A kancellár febr. 2-án kelt utasítása másolatban uo. 24 Vécsey jelentése másolatban uo. 26 Egy példányát ld. O. L. Lónyay család lt.-a, 77. csomó. 26 A megyegyűlés által kiküldött bizottság tagjai: Károlyi György, Wesselényi Miklós, Isaák Sámuel volt első alispán, Svaiczcr Gábor kamarai tanácsos, nagybányai kamarai főfelügyelő, Schlachta Márton szatmári kanonok, Eötvös János, Botka Lajos és Mándy Péter táblabírák, Papp János Szatmárnémeti város ügyésze, Kende Zsigmond, Uray Bálint, Eötvös Mihály, Isaák Lajos főszolgabírák, Nagy Károly főügyész ős Kölcsey Ferenc első aljegyző. A felsoroltak közül csak Isaák Sámuel, Svaiczer, Schlachta, Mándy és Papp János nem tartoztak az ellenzékhez. (Jegyzőkönyv, 1831. 48. sz.) 27 A felhatalmazás forma szerint is benne van a jelentésről szóló közgyűlési határozatban, amely szerint a jelentés végén levő figyelmeztetést a jövő utasítás készítésénél figyelembe kell venni. (Jegyzőkönyv 1831. 29. sz.)
