Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNELMI JELENTÖSÉGE'_ 23 70 főnyi legénységgel a csehekhez átszöktek — jelenti május 11-én Pinke ezredparancsnok Balassagyarmatról —, mire a csehek a várost megtámadták, de visszaverettek". Az ezredparancsnok közli azt is, hogy katonái körében „a hangulat kitűnő".3 6 Az antant támadása aktivizálta a belső ellenforradalmi erőket, s ezért a forradalmi honvédő háború során gondot kellett fordítani a reakciós erők fékentartására, az elszigetelt puccskísérletek gyors szétverésére ós megsemmisítésére is. Ellenforradalmi zendülés robbant ki május 5-én a devecseri járás néhány falujában. Jellemző ennek kirobbantása ós lefolyása. Ajkán kezdődött. Itt a munkások és a szegényparasztok tanácsának 20—30 holdas gazdák is tagjai voltak, holott egy rendelet szerint csak 10 holdnál többel nem rendelkezők lehettek tanácstagok. Ε rendelet értelmében elkésett kezdeményezés történt a módos gazdák kizárására a tanácsból. A zendülésről készült vizsgálati jelentés szerint : „Ezen rendelet a kisgazdák között azt a hitet keltette, hogy a 10 holdon felüli birtokokat elveszik." Fentebb utaltunk már rá: a földosztás elmulasztását az ellenforradalmárok arra használták fel, hogy azzal ijesszék a birtokos parasztokat, hogy az ő földjeiket is elveszik majd. Ez az agitáció itt a 10 holdon felüli parasztok körében elterjedt és pillanatnyilag hatásosnak bizonyult. Ellenforradalmárok egy csoportja, köztük egy volt tartalékos hadnagy vezetésével kuláklázadás robbant ki, középparaszti fiatalok mozgósításával. A vörös őröket lefegyverezték, fegyverkészletüket birtokba vették és fehér gárda szervezéséhez fogtak. A zendülést Szamuelly László vezetésével a Vörös Őrség Budapestről érkezett osztaga egy nap alatt elfojtotta, a rémhíreket eloszlatta, s a zendülés vezetői fölött rögtönítélő bíróság ítélkezett.37 Hasonló zendülések az ország más helyein is voltak. Miközben az ellenforradalmárok itt-ott zendülést kíséreltek meg és a rendőrtisztek meg egyéb ellenforradalmárok budapesti puccsterveiket szövögették, a fővárosi proletárok tízezrei fegyvert fogtak, s a Vörös Hadsereg zászlóaljaiba szerveződve elindultak a frontra, hogy visszaverjék a cseh és román támadást és ellentámadásba menjenek át. Május közepén a Vörös Hadsereg visszaveri a cseh csapatok Salgótarján elleni támadását, majd május 20-án megindítja ellentámadását az északi fronton. Ez a hadművelet nagyszerű győzelmekkel lepte meg az országot és egész Európát. A csehszlovák burzsoá hadsereg képtelen volt a vörös csapatok lendületes támadását feltartóztatni, katonailag ós morálisan megingatva, a csatákban megfutamodott és gyors visszavonulásra kényszerült. A Vörös Hadsereg május 21-én felszabadítja Miskolcot, május 30-án Losoncot, 31-én Rimaszombatot, június 3-án Érsekújvárt ós Lévát, június 6-án Kassát, Korponát, Selmecbányát, június 9-én Eperjest, június 10—11-én Rozsnyót, Bártfát, Kisszebent, Tiszolcot. Kun Béla június 10-ón Kassán, a város felszabadításának örömére rendezett ünnepségen rövid beszédet tartott. „Mi felszabadítottunk benneteket, kassai proletárok — mondotta —, felszabadított benneteket a vörös proletár hadsereg, megmutatva azt, hogy él a proletárszolidarítás. Nem azért jött ide a vörös proletársereg, hogy új elnyomást teremtsen, mint ahogy a cseh imperialisták hadserege tette, hanem azért, hogy felszabadítsa a dolgozókat, akármilyen nyelven beszélnek. Nekünk 38 PI. Arch. Β. M. ein. 1920—36 — 453/8702. 37 PI. Arch. — Α. II. 13/8 — (57 — 58 1.).
