Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1

24 ' NEMES DEZSŐ mindegy, hogy dolgozó proletártestvérünk milyen nyelven beszól. Nekünk csak egy ellenségünk van : a burzsoázia, akármilyen nyelven beszél is."3 8 A Magyar Tanácsköztársaság fegyveres erőinek segítségével felszaba­dított Kelet-Szlovákiában június 16-án kikiáltották a Szlovák Tanácsköz­társaságot. Kassán megalakult a Szlovák Tanácsköztársaság forradalmi kor­mánya, mely harci szövetséget kötött a Magyar Tanácsköztársasággal, s céljául tűzte ki egész Szlovákia felszabadítását, a testvéri cseh proletáriátus hatalomra kerülésének támogatását és a nemzetileg rokon Csehországgal tanácsköztársaság keretében való egyesülést. A Szlovák Tanácsköztársaság összefogott a Magyar Tanácsköztársasággal a csehszlovák polgári köztár­saság ellen, a cseh imperialisták és szlovák támogatóik ellen, a Csehszlovák Tanácsköztársaságért s az európai szocialista forradalom győzelméért. A csehszlovák csapatok Érsekújvár—Léva körzetében június 17-én — amikor a Vörös Hadsereg a támadást beszüntette — ellentámadást indí­tottak. Ez maga után vonta a Vörös Hadsereg támadásának megújítását, ami június 24-ig további sikereket hozott. Hogyan vált lehetségessé, hogy a Magyar Vörös Hadsereg, amely három­szoros katonai túlerővel állt szemben, ilyen fényes győzelmet aratott? A mi vörös csapataink úgy verték szét ezt a túlerőt, ahogy egy morálisan, harci szel­lemét tekintve nagy fölényben levő, jó politikai és katonai vezetés alatt álló, bár kisebb hadsereg szétverhet egy morálisan széthulló, bár létszám­ban sokkal nagyobb hadsereget, melynek katonái érzik és tudják, hogy a velük szembenálló erőké az igazság és nem akarnak az igaz ügy ellen harcolni. A Vörös Hadsereg északi hadjárata akkor indult meg, amikor az antant és a német reakció együttes erőinek sikerült leverni a Bajor Tanácsköztár­• saságot, s ezt a tényt az ellenforradalmi erők újabb puccsok szervezésére, s az ő reformista, álszocialista fegyverhordozóik pedig a kapitulációs törek­vések erősítésére, a jobboldali szociáldemokrata összeesküvés szélesebbkörű kifejlesztésére igyekeztek kihasználni. A bécsi ellenforradalmi központ megszervezte és kirobbantotta a dunán­túli vasutassztrájkot, mely Szombathelyről kiindulva megbénulással fenye­gette a fő dunántúli vasútvonalakat. A rendkívüli demagógiával dolgozó ellenforradalom a vasutas sztrájkot dunántúli puccsokra és fehórgárdák szervezésére akarta felhasználni. Muraszombaton egy ellenforradalmi banda június elején egy napra kezébe is ragadta a hatalmat, de a vörös csapatok bevonulása hamarosan véget vetett e kísérleteknek. A proletárhatalom hatá­rozott intézkedései nyomán — melyben benne volt a forradalmi erő mozgó­sítása és az ellenforradalmi kísérlet leleplezése is — az egész sztrájkmozgalom, mely a honvédő háború megbénítására és 'a Tanácsköztársaság megdöntésére irányult, összeomlott. Meg kell azonban állapítani, hogy a Vörös Hadsereg északi hadjárata a belső ellenforradalmi és kapituláns elemek elleni mind élesebb harc közepette ment végbe és aratta nagy győzelmeit. Az északi hadjárat sikere mindenekelőtt a magyar munkások és parasz­tok harci elszántságának gyümölcse, ama szilárd akaratának következménye, hogy megvédi szocialista hazáját a rátört imperialista seregekkel szemben. A Tanácsköztársaság a magyar munkások ós szegényparasztok harci készsége mellett számított arra is, hogy a szomszéd országok proletárjai nem akar­nak magyar testvéreik ellen harcolni. 38 Kun Béla: A Magyar Tanácsköztársaságról. 227. 1. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom