Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
KÖLCSEY POLITIKAI PÁLYAKEZDETE 263 ki erre a bekezdésre, az 1951-ben megjelent Kölcsey-válogatás szerkesztői pedig úgy oldották meg a kérdést, hogy a kényesnek tűnő bekezdést kihagyták a kiadásból.3 5 íme, a Kende neve alatt szereplő példány felfedezése, formai és tartalmi vizsgálata, keletkezése történeti körülményeinek feltárása elfogadhatóvá tenné azt a feltevést, hogy a szatmári adózó nép helyzetét ábrázoló beszéd nem Kölcsey alkotása, keletkezéséhez Kölcseynek aligha van köze, s összes műveinek sorába csak a kiadók valaminő tévedése folytán került be. A történeti kutatás legbiztosabb segítője azonban a kételkedés, s ennek az erénynek a gyakorlása adott esetben különösen indokolt, hiszen — láttuk és látni fogjuk — ahol a megyei életben Kende Zsigmond szerepel, ott Kölcsey tollának is szerep jut. S valóban, a kételkedés igazolást nyer, ha Kölcseynek Kendéhez írt leveleit alaposan megvizsgáljuk. Az 1829. április 20-i csekei keltezésű levélben ugyanis egyebek mellett ezt a bekezdést olvassuk. „ígéretedet, hogy meglátogatsz, sok örömmel fogadom ; én minden jegyzéseimmel készen vagyok; de az inpopulatio caiculusa a megküldött aktákból a szatmári clerus schematismusávál egybevetve előttem megfoghatatlan differentiát mutat. Szeretném, ha megérkeztedkor a legújabb nemesi conscriptiót magaddal hoznád."36 Érdektelennek tűnhettek ezek a sorolt addig, amíg a beszéd keletkezését 1830-ra tettük, s Kölcsey szerzősége sem volt problematikus. Tudva azonban, hogy a Kende neve alatt megismert jelentés az 1829. május 4-ét megelőző hetekben keletkezett, egyszeriben megvilágosodik előttünk a bekezdés értelme: Kölcsey Kende jelentésén dolgozik 1829 áprilisában ! A levélben említett problémák és források ugyanis mind szerepelnek a vitatott írásműben is. Ez a néhány soros adat megoldja tehát a szatmári adózó népről szóló beszéd keletkezésének rejtélyét. A fiatal, nagyratörő megyei aljegyző a legnépszerűbb frontszakaszon, az állami adó leszállításáért folyó állandó harcban akar a megyei rendek előtt további babérokat szerezni. A közelgő tisztújítás előtt különösen indokolt rátermettségét, magasabb tisztségre való alkalmasságát igazolnia. Sokéves közigazgatási gyakorlata, s főleg az összeírás alatt gyűjtött tapasztalatai alapján behatóan ismeri az adózó nép viszonyait, s nagyjából kialakulnak agyában azok az érvek, amelyek a leghatásosabbak lehetnek az adó ügyében döntő legfelsőbb hatóságok előtt. Talán papírra is veti ezeket az érveket, a végső formábaöntés nehéz munkáját azonban ismét áthárítja a kipróbált barátra, a megye méltán híres írójára. A megállapodás a március 16-i főispáni helytartói beiktatás alkalmával jöhetett létre, amikor Kölcsey — politikai aktivizálódásának első lépéseként — hosszú idő után újból megjelent a megyegyűlésen. A hazatérő Kölcsey segédkönyveket, megyei összeírások, adókimutatások aktáit vihette magával Kende feljegyzésein kívül, a készülő fogalmazványba pedig a Kendével megbeszélt elgondolásokon túlmenően saját gondolatait is beépíthette. Kende eljárása — láttuk -— nem volt szokatlan korábban sem, ebben az időszakban pedig különösképpen nem. Még a beiktató közgyűlés előtt megkérte Kölcseyt, hogy a beiktatás ünnepi kivilágításához a szokásos transzparensek részére írjon hét distichont. Kölcsey kelletlenül tett eleget a felkérésnek.3 7 35 1. m. Π. köt. 22. 1. 36 Minden munkái, 3. bőv. kiad. X. köt. 66. 1. 37 „Életemben sem kaptam istentelenebb commissiót, mint ezt a mostanit tőled" — írta 1829. márc. 6-én Kendének, s aztán részletes utasítást adott, hogyan kell verseit felhasználni. (Uo. 63. s köv. 1.) A verseket 1. uo. I. köt. 198. s köv. 1.
