Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - A Tanácsköztársaság 40. évfordulójára kiírt történelmi pályázat bíráló bizottságának jelentése 191
198 KRÓNIKA b) Dömötör Gergely: „A III. vörös hadosztály Losonc felszabadításéért folytatott harctevékenysége 1919. május 25— 31." c. tanulmánya III. dijat, egyenként 1000—1000 forintot kap: a) Bihari Mór: „Velinszky László" c. tanulmánya b) A „Tanulmányok Budapest történetéből a proletárdiktatúra időszakában" c. munka, amelynek szerzői : Hercegh Etelka, Mattioni József és Szekeres József, a Budapesti I. sz. Levéltár munkatársai. A II. csoportbaφ a bíráló bizottság azoknak a szerzőknek a munkásságát akarta méltányolni, akik a Tanácsköztársaság valamely kérdésére vonatkozóan sokoldalú és értékes tényanyagot gyűjtöttek össze. Kívánatos, hogy a szerzők folytassák az általuk megkezdett eredményes és sokat ígérő munkát. ig Ebben a csoportban a bíráló bizottság a következő műveket részesíti díjazásban. I. dijat, 1500 forintot kap: Lőrincz Gáspár „Élményeim a Tanácsköztársaságban" c. visszaemlékezése, II. dijat, 1000 forintot kap: dr. Fogarassy László (Bratislava) „Az 1919-es proletárdiktatúra pozsonyi vonatkozásai. Pozsony és környéke az első világháború után" c. valamint „A magyarországi román hadszíntér 1919. április 16.—augusztus 22." c. két pályaművében foglalt gazdag tényanyag összegyűjtéséért. A III., egyenként 700 forintos dijat nyolc munka szerzőjének ítélte oda a bíráló bizottság Ε művek a következők : a) Nyékes István: „A Magyar Tanácsköztársaság agrárpolitikája", b) dr. Schönwald Pál: ,,A Magyar Tanácsköztársaság családjogi alkotása és családügyi bíráskodása", c) dr. Bihari Mihály: „A gyorsírás reformkorszaka az 1919-es Tanácsköztársaságban. 40 éves az egységes magyar gyorsírás", d) Lissauer József: „Az 1918—1919-es Szocialista Középiskolai Diákok Országos Szövetsége, illetve az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (KIMSZ) Diák-alosztályának nyomai az 1918—1919-es sajtóban és röpiratokban", e) Tóth János: „A bölcsészkar története az első szocialista forradalom előtt és a forradalom alatt", f) Csávás Sándor: „Karcag 1918 —1919. évi története az egykorú sajtó tükrében", g) Nagy Dezső: „Cegléd 1918 —1919-ben", h) Schleich Lajos: „Győri középiskolák a proletárdiktatúra idején, 1919. március 21.—augusztus 1.". A felsorolt díjazott munkákon kívül a bíráló bizottság dicséretben részesítette Bánffi Ferenc: „Egy szakasz története", Fodor Henrik: „A Tanácsköztársaság közoktatásügye Vas megyében", Simonfi Emil: „A nagykapornoki termelőszövetkezet 1919-ben" c. munkáját, Somogyi András: A .fehérterror 1919—1922-es tevékenységéről gyűjtött értékes adatait, a Szegedi Jogtudományi Egyetem Jogtörténeti Tanszéke Kutató csoportja által összeállított : „Dokumentumgyűjtemény Szeged város diákmozgalmairól; 1918 — 1919" e. munkát, Τallós P. István: „Döntő március" c. visszaemlékezését, Tiborc Zsigmond: „Harminc hónap Horthy-pribékek karmaiban" c. munkáját. A bíráló bizottság úgy határozott, hogy a pályázatra beküldött általános és középiskolás diákok által írt értékesebb munkák és gyűjtemények szerzőinek könyvjutalmat ad. OLVASÓINKHOZ Katus László: A Tisza-kormány horvát politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak c. tanulmányának II. részét és a Váczy Péter: A korai magyar történet néhány kérdéséről c. cikkével kapcsolatos vita anyagát, így Bonis György válaszát, a Századok következő számában, illetve folyamatosan tesszük közzé.
