Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
14 ' NEMES DEZSŐ „Csak teljesen nincstelen, vagy 1—2 holddal rendelkezőknek adható föld, és pedig egy egész családra 5 magyar hold. Ezen öt hold, vagy öt holdra való kiegészítés kizárólag a bevetetlen területekből mérendő, és pedig úgy, hogy a gyengébb és jobb minőségű földből minden igénylőnek egyformán jusson. Elv legyen, hogy a birtoktestek egy tagban szövetkezeti kezelésben és intenzív üzemben a többtermelést szolgálja, ezért a földosztás csak kikerülhetetlen esetekben eszközölhető. Hadiözvegyeknek 400 négyszögöl mindenütt azonnal kimérendő."1 8 Amint látjuk, a „termelés biztosítása és a földmunkások megnyugtatása" (ez utóbbi, a nyugtalanság eloszlatása valóban a termelés biztosításának is fontos tényezője volt) azonnal kényszerítő erővel hatott és követelte a földrendelet korrekcióját. Ez korántsem volt megfelelő korrekció, de bizonyos lépés volt a hibás parasztpolitika kijavítása irányában. A XXXVIII. sz. rendelet bizonyos korrekciója tehát megtörtónt és ennek gyakorlati következményeként volt is bizonyos földosztás. Az ekkor kiosztott földeket, amennyiben az ellenforradalom vissza nem vette, a későbbi években általában „proletárföldeknek" nevezték, s a visszamenőlegesen megállapított haszonbérleti terheken kívül ugyanúgy megterhelték megváltási kötelezettségekkel, mint az ellenforradalmi földreform révén juttatott más telkeket. A 19-es földosztás azonban csak igen szűkkörű volt, és ennek a kisméretű földosztásnak a politikai hatását is csökkentette e lépés „szigorúan bizalmas" jellege. így még a birtokos parasztság tulajdonbiztonságának a megerősítését is csak kevéssé, helyileg lehetett politikailag hasznosítani. Az agrárpolitikának ez a kismérvű korrekciója — amely mindeddig elkerülte figyelmünket —-. későbbi, jelentősebb korrekció kiinduló pontjává válhatott volna. Erre mutat az a tény, hogy a Kormányzótanács július 4-i ülésén a terménybegyűjtés kérdésének tárgyalása kapcsán felvetődött a további földosztás szükségessége. Az agrárkérdésben elkövetett nagy politikai hiba káros hatása június végén, a Szlovákiából történt visszavonulás demoralizáló hatásával súlyosbodott Ilyen helyzetben történt, hogy a kormányzótanács július 4-i ülésén Pogány József közoktatási népbiztos felvetette a parasztsággal való szövetség fontosságának a kórdósét és kijelentette : „Helyesnek tartanám, ha a 100 holdtól 50 holdig, vagy 20 holdig terjedő földek elvétetnének tulajdonosaiktól és ezekből 10 holdig terjedő törpebirtokok alakíttatnának, ezzel minden faluban földmunkásokból és törpebirtokosokból álló testőrséget teremtenénk a proletárdiktatúra céljaira." Nyisztor György földművelési népbiztos nem értett egyet Pogány javaslatával. Kijelentette : „A földosztást nagyon veszélyesnek tartanám, mert ezzel felborítjuk esetleg a termelőszövetkezeteket. Inkább a gazdag parasztok földjéből 2 holdas házhelyeket adjunk a szegónyparasztoknak-" A két holdas telek persze lényegesen több, mint csupán „házhely". Nyisztor javaslata is — bár igen óvatosan — a földosztás fokozása mellett szólt, az elkobzandó kulákföldek felhasználásával. Az 50-től 100 holdig terjedő gazdaságok összterülete meghaladta az 1 millió holdat, a 25-től 100 holdig terjedő gazdaságok összterülete pedig meghaladta a 2,5 millió holdat. Ezek az adatok mutatják, hogy milyen mérvű további földosztásra gondoltak. A határozat az volt, hogy „a Népgazdasági Tanács sürgősen tegyen javaslatot a "PI. Archív. — Α. Π. 4/40.
