Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNELMI JELENTÖSÉGE'_ 15 100 holdas földtulajdon határ kérdésében".1 9 Újabb intézkedésre azonban már nem került sor, az antant túlereje előbb leverte a tanácshatalmat. A falusi politikában elkövetett súlyos hiba, a földosztásnak, mint a szocialista forradalom „melléktermékének", csak kivételes, engedmény jellegű, kismérvű végrehajtása természetesen gyengítette a munkás-paraszt szövetséget, gyengítette a proletárdiktatúrát. Azonban sem ez a hiba, sem egyéb, részben elkerülhető, részben elkerülhetetlen hibák nem homályosíthatják el annak a ténynek hatalmas történelmi jelentőségét, hogy a Tanácsköztársaság végrehajtotta a társadalom forradalmi átalakítását, kisajátította a fó kizsákmányoló osztályokat és megkezdte — ha hibákkal is — a szocialista társadalom megteremtését. A Tanácsköztársaság bevonta a tömegeket az államigazgatás és a gazdasági vezetés munkájába s a társadalmi élet más területeinek szervezésébe és irányításába is. A tanácsok rendszere és a tanácsválasztás maga is ennek a ténynek alapvető fontosságú megnyilvánulása. A Tanácsköztársaság — mint első néphatalom hazánkban — az első magyar állam, amely a kizsákmányolókat fosztotta meg a politikai jogoktól és a dolgozók részére adta meg e jogok teljességét. És nemcsak formális jogot adott, hanem az egyesülési és gyülekezési jog gyakorlásához szükséges összes helységeket is elvette a volt uralkodó osztályoktól és a népnek adta, a sajtójog gyakorlásához szükséges nyomdákat és papírkészleteket is elvette a burzsoáziától és a nép tulajdonává változtatta. Vagyis végrehajtotta azokat az intézkedéseket, amelyeket Lenin a polgári demokrácia reformista dicsőítői ellen írott munkáiban a proletárdemokrácia forradalmi biztosításához szükséges rendszabályokként megjelölt. A magyar nép egész történetére jellemző, hogy a Magyar Tanácsköztársaság volt az első hatalom Magyarországon, amely a szavazati jogot a nép óriási többsége részére biztosította, s a választásra jogosultak számát a korábbihoz képest a hatszorosára emelte. A Tanácsköztársaság idején volt először Magyarországon titkos választójog, s ekkor szavazhattak először a nők és a 18 éven felüli fiatalok. A 48-as polgári forradalom nem adta meg a munkásoknak, szegényparasztoknak és más kisembereknek azokat a politikai jogokat, amelyeket a nemeseknek és, vagyoni cenzushoz kötve, a polgároknak és módosabb parasztoknak megadott. A választójogból a lakosság 9/10-ed részét kirekesztette. (S e „hagyományt" a magyar uralkodó osztályok egészen 1918-ig megőrizték.) A munkások ós szegényparasztok egyesülési ós gyülekezési jogát ós sajtólehetőségeit 1848-ban igen szűk korlátok közé szorították. (A későbbi évtizedek folyamán a munkásság csak hosszú, szívós küzdelemmel érte el e szűk korlátok némi tágítását.)20 Az 1918 októberi nópforradalom kivívta a politikai szabadságjogokat és a forradalmi munkásság azonnal élt is a kivívott jogokkal, felhasználta erőinek gyorsabb megszervezésére. A liberális burzsoázia, az ő liberális-19 PI. Archiv. A Forradalmi Kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyve. 1919. júl. 4. 20 A 48-as forradalom még a céhrendszert is csak enyhítette, de fenntartotta, jórészt éppen azért, hogy a céhmesterek szigorúbban ellenőrizhessék a munkásokat. A céhrendszert az 1867-es kiegyezés utáni időkben szüntették meg. Mégpedig úgy, hogy a mesterek alkotta ipartestületeknek elsőfokú iparhatósági jogkört biztosítottak, hogy a tarthatatlanná vált céhek helyett a céhbeli ellenőrzést „korszerűbb" formában megpróbálják fenntartani.
