Századok – 1958
Közlemények - R. Várkonyi Ágnes: Bercsényi Miklós pátense a fegyverre kelt jobbágyok felszabadításáról 1704 tavaszán 222
228 LT. VÁRKON'YI ÁGNES A kiáltványban Bercsényi utal arra, hogy Rákóczi fölhatalmazásából ,,az méltóssághos feidelemtől e víghre adott autharitasambul" — ígér örökös szabadságot a fegyvertfogó jobbágyoknak. Rákóczinak a főgenerális leveléből tudomása is volt a „biztató pátensek" kibocsátásáról. De Rákóczi jobbágypolitikájának ismert adatai ellene mondanak a pátensben foglaltaknak. Hihetetlen, hogy félévvel a vetési rendelet után felhatalmazta volna főgenerálisát ilyen nagyjelentőségű, a feudális társadalom szerkezeti változását eredményező pátens kibocsátására. Ugyanakkor 1704 tavaszának fejedelmi rendeletei nem erősítik meg a Barcsényi pátensében foglaltakat, sőt keményhangú parancsai továbbra is a vetési pátens szellemében utasítják engedelmességre az engedetlen jobbágyokat. Elég csak az április 29-én kelt, a Gömör-Heves, Külsőszolnok megyei fiskális birtokok jobbágyságához küldött fejedelmi leiratot idéznünk.3 5 Eltért volna a fejedelem jobbágypolitikájától Bercsényi, amikor kiadta a fegyvertfogó jobbágyok felszabadításáról szóló pátensét? Vagy már eleve más utat járt a föld népének megnyerése érdekében, mint amelyen a szabadságharc vezetője haladt? Bercsényi politikai terveiről, elgondolásairól a szabadságharc megindulásától 1704 áprilisáig jóformán semmit sem tudunk.3 6 Az ismert levelek viszont arról árulkodnak, hogy Rákóczi és Bercsényi között különösen 1704 első felében sokféle ellentét feszül. Tudjuk, hogy Bercsényi Rákóczi udvari tanácsának zárt köre ellen sokszor szót emel, a fejedelem 1704 tavaszi dunántúli tervét nem helyesli, bácskai hadjáratát pedig, minden köteles tiszteletről megfeledkezve, keserű szemrehányással ítéli el.3 7 Ezekből az adatokból azonban a mi problémánktól csupán távolálló következtetéseket vonhatnánk le. Több eredménnyel biztat, ha megvizsgáljuk azt a véleménykülönbséget, amely Bercsényi és Rákóczi között a fiscalitások kérdésében 1704 tavaszán fönnáll. Tudjuk, hogy a volt császári kincstári birtokokat Rákóczi a kuruc állam tulajdonának tekintette s jövedelmüket a háború és hadsereg költségeinek fedezésére fordította. Arra törekedett, hogy az állam birtokát inkább növelje, mint különböző igények kielégítésével kisebbítse,38 s a művelési nehézségeket a birtokok árendába adásával igyekezett áthidalni. Bercsényi álláspontja más : „bizony jobb volna mind még az fiscális jószágokat is pénzen elocálni ; abbul bizony vagy 100,000 forint, több is gyiinne bé készszen s hamar, — azzal nagy fordulás lehetne."39 Bercsényit a fejedelem az óv januárjában bízta meg a nagyszombati fiscalis adminisztráció felállításával s lehetséges, hogy már az itt szerzett tapasztalatai szűrődnek le véleményében.40 Álláspontjának jelentőségét csak akkor mérhetjük fel, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a kuruc állam ós a-fiscális birtokok közvetlen kapcsolatának megszüntetése nemcsak a szabadságharc pillanatnyi anyagi szükségletén segített volna, hanem a feudális osztályellentét emésztő s a kuruc állam és jobbágykatonaság között is feszülő problémájának 35 ..Esett értésünkre, hogy sokan nemcsak a magános renden levő földes urak jobbágyi, s selléri közzül, de még a fiscalis jószágokban is, annyira elmerültek az nagy vakmerő szófogadatlanságban, az nemes ország hasznára, s szabadulására tartozó hadakozásunktul magokat el vono jobbágyok és sellérek, hogy azokban praeficialt tiszt híveink által többinsemmi szolgálatra és szokott adojoknaí; megh fizetésére nem adigaltathatnak s tartozó engedelmességeket az nemes ország fiscussanak addig is .tapasztalt nem kevés kárával, követni nem akarják. Minthogy pedig elebbeni Kegyelmes resolutionk szerint, az olly otthon is maradott házas s cselédes gazdák ha szintén, fiók vagy akarmely rendbeli rokonságok, az hadakban continuoskodnak is, magok szemellyében az eleitül fogva gyakorlott paraszti szolgálatiul, s taxajoknafc meg fizetesetül nem inmunitaltattak. Parancsollyuk azért nemzetes vitézlő Szakmári János Praefectus hívünk praefectussága alatt, mind nemes Gömör, s mind nemes Heves és Külső Szolnok vármegyéké«» levő fiscalis jobbágyoknak és selléreknek közönségesen és személly szerint, az addig elkövetett szófogadatlanságokat férre tévén, s emiitett praefectus vagy alatta levő tiszt híveink parancsolatitul függvén elebbeni mód szerint praestállyák mind szolgálattyokat s mind pedig szokott taxájokat. Különben adtunk olly hatalmat említett praefectus hívünknek, hogy az olly haza szolgalattyátul magokat elvono, s szót nem fogado jobbágyokat és selléreket közelebb talalhato hadi tiszteink s hadaink assistentiája által is a szokott engedelmességre kemény médiumoknak el követésével is compellalhasson." Apostagi tábor. 1704. ápr. 29. OSzKK. Thaly Gyűjtemény 1389. III. 1704./33. 1. 3· Thaly Kálmán: A székesi gróf Hercsényi család c. munkájának [II. kötete foglalkozik Bercsényinek a szabadságharc alatti tevékenységével. A munka azonban Bercsényi katonai szerepén kívül csupán diplomáciai — főleg a béketárgyalások Borán vitt — tevékenységének ismertetésére szorítkozik. Az 1703 végétől 1704 április végéig terjedő időszakot azonban a bécsi udvar Bercsényi megnyerésére irányuló akciójának, a gyöngyösi értekezletnek s Károlyi dunántúli hadjáratának leírásával tölti ki s ezen időszakban Bercsényi katonai működéséről is csak töredékes adatok alapján rendkívül vázlatosan tájékoztat. így annak a nagyfontosságú kérdésnek a megoldása, hogy Bercsényi a szabadságharc alatt s ez időben is milyen politikai szerepet vitt, a további kutatások feladata. " Bercsényi Miklós 1 jvelei II. Rákóczi Ferenchez 1704. ápr. 15—1704. júl. 8. A. lt. I. ο. IV. k. 3—71. 1. » Márki S.: i. m. II. k. 289—307. 1. 38 A kérdés jelentősége szükségessé teszi, hogy Bercsényi levelének vonatkozó részletét teljes egészében köz öl jük : „Az arendatiok iránt Nagyságod írt az adminisztrationak bizonyos parancsolatot ; több hasznára lesz az másnak ! De lia vennék, bizony jobb volna mind ínég az fiscalis jószágokat is pénzen elocálni : abbul vagy 100 000 forint, több is gyiinne bé készszen és hamar, — azzal nagy fordulás lehetne : de az dézsmálás csak ollyan lesz, mint a gereblyélés." A szövegből nem derül ki teljes világossággal, hogy Bercsényi a fiscalitások bérbeadására vagy eladására gondol. Annyi azonban tény, hogy az árendába adással szemben radikálisabb megoldást ajánl. — Bercsényi Miklós levele II. Rákóczi Ferenchez. Nagyszombat, 1704. ápr. 14. A. R. I. ο. IV. 5—0. 1. 40 Bercsényi pátense a nagyszombati fiscalis adminisztráció felállításáról 1704. jan. 23. Trenèin. St. Arch. M. R. 214. : Bercsényi levele Turóc vármegyének. Bitőa, St. Arch. Turóc vármegye jegyzőkönyve 1699—1707.
