Századok – 1958
Történeti irodalom - Husa; Václav: Tomáš Müntzer a Čechy (Ism. Heckenast Gusztáv) 863
' TÖRTÉNETI IRODALOM 863 VÁCLAV HUSA : , TOMÁS MÜNTZER A CECHY (Rozpravy Ceskoslovenské akademie véd. Rada spolecenskych véd. Rocník 67, seSit 11. Praha, 1957. 123 1.) MÜNTZER TAMÁS ÉS CSEHORSZÁG Engels — mint ezt 1895. május 21-én Kautskyhoz írott leveléből tudjuk — élete végén a Német Parasztháború átdolgozásának, a gazdasági-társadalmi háttér új kidolgozásának tervével foglalkozott, tervének megvalósítására azonban nem maradt ideje. A nemzetközi marxista történetírás e tárgykörbe vágó legújabb termékei egyre inkább lehetővé teszik ennek a nagyarányú szintézisnek a megalkotását. Ezek közé a későbbi szintézist előkészítő részletmonográfiák közé tartozik V. Husa Müntzer Tamás 1521. évi csehországi tartózkodásáról és tevékenységéről írott munkája. Husa könyve elején röviden összefoglalja Müntzer életének 1520-ig terjedő szakaszát, majd*áttér a reformáció és a német parasztháború e kiemelkedő alakjának csehországi útjára, amely a problémákban oly gazdag Müntzer-életrajz leghomályosabb fejezetei közé tartozik. Részletesen ismerteti Csehország társadalmi-politikai és ideológiai viszonyait az 1520-as évek kezdetén, s ezzel megadja annak a környezetnek a rajzát, amelyben Müntzer 1521-i tevékenysége lezajlott. Csehországban ekkor a nemességnek ós a királyi városoknak a hatalomért vívott harca állott a politikai élet homlokterében. Ez a küzdelem éppen az 1520-as évek elején annyira kiélesedett, hogy az ország a polgárháború szélére sodródott. Mind a városokban, mind a vidéken sokfelé népi mozgalom bontakozott ki a feudális nemesség ós a városi patriciátus ellen. A kiéleződött politikai harc hasonló jelenségeket hívott életre az ideológia területén. Erős radikális ellenzéki áramlatok küzdöttek, a kor műveltségének és szellemi igényeinek megfelelően vallásos síkon, a római katolikus és a vele egyre jobban megalkuvó utraquista egyház ellen. Míg a római katolikus egyház, amelyhez akkor Csehország lakosságának számban csekély, de gazdasági és politikai befolyásuk révén nagyhatalmú nemesi-patriciusi csoportjai tartoztak, a politikai és ideológiai küzdelem jobbszárnyán állt, az utraquista egyház hívei több irányzatra szakadtak. Áz utraquisták szimbóluma, a kehely, ez irányzatok számára más és más társadalmi tartalmat fejezett ki : a nemesség számára a kisajátított egyházi birtokok megtartását, a céhpolgárság számára a szomszédos római katolikus vallású németországi konkurrencia elleni védekezést, a parasztság és a városi plebejusok tömegei számára pedig a harcot nemcsak az egyházi, hanem a világi feudális elnyomás és kizsákmányolás ellen is. A kehely szimbóluma így ébren tartotta az utraquista egyház keretein belül a huszita-taborita reminiszcenciákat. Az utraquisták jobbszárnyának az a törekvése, hogy bizonyos minimális feltételekkel (primásválasztás az országgyűlésen és a volt egyházi birtokok világi kézben hagyása) egyesüljön a római katolikus egyházzal, elemi erejű ellenzéki népmozgalmakat váltott ki, amelyek ideológiájukban a taboriták legmerészebb eszméihez kapcsolódtak. Az 1520-as évek kezdetének e rendkívül ldterjedt mozgalmaiban különösen nagy szerepet játszottak a cseh testvérek, akik minden kompromisszumot elvetettek ós a római katolikusok és utraquisták mellett a harmadik önálló csehországi egyházzá szerveződtek. A cseh testvérek radikális ellenzékisége mellett az utraquistákon belül is kifejlődött egy jelentős ellenzéki irányzat, amely a német reformációval szimpatizált, s annak polarizálódásával szakadt ketté egy radikális és egy mérsékelt szárnyra. Áz ideológiai küzdelem középpontjában a vallási reformáció kulcskérdései állottak : a szentségek, az ubiquitás, a szentek kultusza, a tisztítótűz, az indulgenciák, az istentisztelet laicizálása és a cseh nyelv használata a liturgiában. A szellemi erjedésben és társadalmi forrongásban levő Csehországba Müntzer mint a német reformáció első jelentős képviselője érkezett meg 1521 tavaszán. Ekkor még a lutheri reformáció híve volt, de már annak szélső balszárnyán foglalt helyet. Először íatec (Saaz) városába látogatott el 1521 április Végén vagv május elején. Zatec a radikális eretnekségek régi központja volt, és szoros kereskedeimi kapcsolatban állt Müntzer 1520-i működési és tartózkodási helyével, Zwickauval. Zatecből június közepén rövid időre visszatért Szászországba, majd Jáchymovon (Joachimstal) keresztül Prágába ment, ahová úgy látszik, hivatalos meghívása volt, amit zateci barátai közvetítettek. Husa Müntzer jáchymovi tartózkodásával hozza pontosan nem konkretizálható összefüggésbe az 1521 júliusában lezajlott felkelést és az ottani lelkésznek, Egranusnak, Müntzer régi ellenfelének átmeneti eltávozását Jáchymovból. Prágában a Károlv-egyetem
