Századok – 1958

Történeti irodalom - Kalabinski; Stanislaw: Antynarodowa polityka Endecji w rewolucji 1905–07 (Ism. Stanislaw A. Sochacki) 864

•864 TÖRTÉNETI IRODALOM magisterei fogadták és látták vendégül Müntzert, akinek bemutat kozó vitatézisei i ánk -maradtak. Ezek a tázisek azonban tulajdonképpen nem az övéi voltak, hanem Melanchthon 1519-i tézisei. Husa véleménye szerint azért történt ez így, mert Müntzer ekkor még lényegében egyetértett Lutherrel és Melanchthonnal. Jan Ilodèjovsky cseh humanista eddig ismeretlen feljegyzése szerint Prága népe ünnepélyesen fogadta Müntzert, mint Luther wittenbergi gyülekezetének képviselőjét. Eleinte" a városi tanács is barátságos magatartást tanúsított iránta, később azonban viszonya a hatóságokkal megromlott, az egyetem kollégiumát is el kellett hagynia. Ekkor egy városi írnok, valószínűleg Burian Sobek jogi doktor, maga is a wittenbergi egyetem egykori hallgatója, a radikális utraquista irányzat híve fogadta magához. Müntzer prágai tevékenységéről azon kívül, hogy megérkezése után, 1521. június 23-án prédikált a Krisztus-teste és a Betlehem kápolnában, és úrvacsorát osztott két szín alatt a Tyn-templomban, semmi bizonyos adat nem maradt fenn. Husa megkísérli számbavenni a prágai ellenzéki mozgalmak azon személyiségeit, akik feltehetően kapcsolatba kerültek Müntzerrel, és feltételezi, hogy Müntzernek is szerepe volt azokban a Róma-ellenes tömegtüntetésekben, amelyek ez évben Husz János vértanúhalálának napján kirobbantak. 1521 október végén vagy november elején eltiltották Müntzert a további prédikálástól Prágában. Erre válaszul készítette — Husa véleménye szerint — a Prágai Manifesztumot, amelyben először fejti ki behatóan vallási nézeteit. Mielőtt azonban a Manifesztumot nyilvánosságra hozhatta volna, menekülésszerűen el kellett hagynia Prágát, 1521 november végén vagy december elején. Tanulmánya befejező részében Husa számos teológiatörténeti kérdést vet fel. Megállapítja, hogy az újrakeresztelést a zwickaui anabaptisták először 1521 végén, tehát Müntzer visszatérése után hirdetik, s ezt épp úgy mint Karlstadt 1522-i wittenbergi képrombolását Müntzer egyik kísérőjének, Marcus Stübnernek a csehországi radikális mozgalmak nézeteit közvetítő hatására vezeti vissza. További vizsgálat szükséges — Husa véleménye szerint — Müntzer „deutsche evangelische Messc"-jének a taboriták és a cseh testvérek liturgiájával, valamint a huszita hadviselés Csehországban ekkor még élő hagyományának Müntzer parasztháború alatti hadvezéri működésével való összehasonlításához . Müntzer eszmei fejlődésében csehországi útja, a huszitizmus és különösen a taborita radikalizmus megismerése révén nagy szerepet játszott, de ezt a szerepet nem szabad eltúlozni. A döntő mozzanat e fejlődésben a németországi társadalmi ellentétek felismerése és átélése volt, s a csehországi tartózkodás e mellett olyan forradalmi tapasztalatot jelentett Müntzer számára, amely igazolta az általa választott utat. V. Husa tanulmánya számos közvetett — elsősorban helytörténeti és társadalomtörténeti — forrás megszólaltatásával olyan problémát világít meg, amelyet eddig éppen a közvetlen források csekély száma miatt nem lehetett kielégítő színvonalon tárgyalni ; szép példa ez arra, milyen szolid eredmények elérését teszi lehetővé a történelmi materializmusnak az elmélyült forráskutatáson és a gazdasági-t ársadalmi viszonyok beható elemzésén alapuló módszere egy olyan területen, ahol a pozitivizmus nem, az eszmetörténeti voluntarizmus pedig csak kétes konstrukciókkal boldogulhatott. HECKENAST GUSZTÁV V STANISLAW KALABINSKI : ANTYNARODOWA POLITYKA ENDECJI W REWOLUCJI 1905—07 (Warzawa, Panstwowe Wydawnictwo Naukowe. 1955. 479 1.) AZ ENDECIA* NEMZETELLENES POLITIKÁJA AZ 1905-1807. ÉVI FORRADALOMBAN A lengyel polgári történettudomány érthető okokból elhallgatta vagy meghamisította az 1905 — 1907-i oroszországi forradalom ^történetét. Megbízható tudományos kutatásnak kellett napfényre hoznia egyrészt a lengyel dolgozó tömegek nemzeti és társadalmi felszabadító harcainak hagyományait, másrészt pedig kimutatnia a lengyel uralkodó osztály nemzetellenes és ellenforradalmi szerepét . Az utolsó tíz évben sok minden * Az „endecia" szó a Nemzeti Demokrata Párt kezdőbetűiből képződött, s később mint gúnynév szerepelt a köztudatban.