Századok – 1958

Krónika - Wittman Tibor: A németalföldi forradalom tanulmányozásának néhány belgiumi és szovjetunióbeli tapasztalata 915

KRÓNIKA 919 A szovjetunióbeli tapasztalatok csak megerősítették annak az álláspontnak a helytálló voltát, hogy nálunk Magyarországon nemcsak kell, hanem lehet is középkori nyugati történelemmel foglalkozni. Nem lehet e kutatásokat a kapcsolatok, hatások történetére korlátozni. Az egyetemes történeti folyamatok önálló tanulmányozása, a fontos kérdések eredeti forrásokkal való ellenőrzése, esetleg új összefüggések felismerésé az eddig nem eléggé kiaknázott források alapján —· csakis ez segíthet hozzá történetírásunk még meglevő befelé fordulásának, a globus Hungaricus-szemlélet maradványainak felszámolásához és ahhoz a magasabb eszmei szinthez, melyet, mint kívánatos célt, már kitűztünk magunk elé. Bizonyos munkák elvégzésére külföldi tanulmányutak kellenek, de vannak olyan témák, meíyek tanulmányozásához nálunk is van megfelelő irodalom, sőt forrásanyag.20

Ezekből és a rendelésekből el lehet indulni, ezzel az. egyetemes történeti igényességet fokozni. Mindenekelőtt egyetemeinken nagy ennek a jelentősége, ahol az egyetemes történet még meglehetősen háttérbe szorul. Elsősorban a fiatal utánpótlás kinevelése, illetve az új, egyetemes érdeklődésű marxista szakkutatók fejlődésének hathatós megsegítése vár ránk. Nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy a középkori egyetemes történet marxista feldolgozását végezzék el a szovjet, lengyei stb. és a nyugati marxista történészek, mi pedig maiadjunk e munka puszta haszonélvezői ! Tanulmányutaink éppen az ellenkezőjéről győztek meg : van lehetőségünk és részben erőnk is az e téren eíőttünk álló feladatok megoldására, és érdemes vállalni az esetleges kockázatokat, kezdeti botladozásokat is. WITTMAN TIBOR " Pl· az Egyetemi Könyvtár francia középkori anyaga, az Akadémiai Könyvtár, Széchényi Könyvtár régi könyvek gyűjteménye stb. 23*