Századok – 1958
Krónika - Wittman Tibor: A németalföldi forradalom tanulmányozásának néhány belgiumi és szovjetunióbeli tapasztalata 915
918 KRÓNIKA lesz e folyamatnak. Úgy gondoljuk, hogy, ennek elősegítésében a szocialista országok történettudósainak is részt kell vállalniok. Nem szabad elfelejteni, hogy talán a mai napig legvonzóbb polgári történész, H. Pirenne éppen a belga történelem anyagából építette ki nagy hatású koncepcióját. A pirennizmus kritikája nélkül pedig sok fontos kérdés megoldása lehetetlen lesz (pl. a kapitalizmus kialakulásának egyes törvényszerűségei). Leginkább a szovjet történetírás van ennek tudatában, mely újabban egyre jobban irányítja figyelmét a németalföldi történelem felé. * Szovjetunióbeli' tanulmányutunk során a németalföldi témakörön belül is tapasztalhattuk, hogy a szovjet középkori egyetemes történetkutatás, mely a szovjet történelemtudományok között az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el eredményeiben, új területeket von be művelési körébe, és igen hasznos új megállapításokra jut, sikeresen oszlatja el a régi sablonokat a nyugati népek középkori történelmében. A specializáció magas foka a németalföldi országok történetének művelésében is megnyilvánul. Csak két tényt legyen szabad ezzel kapcsolatban megemlíteni. Az egyik az egyetemi katedrák elmélyült munkája. A moszkvai egyetem Szkászkin professzor-vezette tanszékén egy kandidátus irányításával négy egyetemi hallgató specializálódik Németalföld XVI. századi történetében. A másik körülmény az, hogy a szovjet könyvtárak (főleg a leningrádi Szaltükov Scsedrin-könyvtár) és a leningrádi Történeti Intézet kéziratos anyaga komoly lehetőségeket nyújt Németalföld és más nyugati országok társadalmának eredeti fonásokon alapuló tanulmányozására. Gazdaságtörténeti vonatkozásban a tőkés termelőmód kifejlődése áll a szovjet történészek németalföldi kutatásainak homlokterében. A kiadott forrásanyagra és monográfiákra támaszkodva igyekeznek a németalföldi kezdeti tőkefelhalmozás törvényszerűségeit meghatározni. Hasznos megállapításokat tesznek a déli és északi tartományok közötti eltérésekre, a kereskedelmi tőkének a termelés szerkezetéhez való kapcsolatára. Nem kielégítő a németalföldi gazdaság összehasonlító ábrázolása, a német, francia, angol fejlődés bizonyos vonatkozásaitól való meghatározottságának megrajzolása és a mezőgazdaság, ipar összefüggéseinek mélyebb elemzése.1 6 Ε hiányoknak, valamint más egyéb területen meglevő sablonos eljárásmódoknak az a legfőbb oka, hogy a szovjet történetírás nem támaszkodhat a.nyugati levéltárak által nyújtott lehetőségekre. Az itteni kutatás legerősebb oldala a németalföldi forradalmat megelőző és kísérő, illetve mozgató népi mozgalmak kiemelése és újszerű ábrázolása. A. N. Csisztozvonov a forradalom-szabadságharc parasztmozgalmairól, népi felkeléseiről, valamint az 1539—40-es gandi felkelésről írt tanulmányokat.1 7 Ε téren a burzscá történetírás összes eeldigi hagyományaival és képzetvilágával, főleg az oranzsista szemlélettel kellett leszámolnia, ami elismerésre méltó teljesítmény. Hogy e munka még sok kívánnivalót hagy hátra, és a helyes célkitűzések néha bizonyos ellentétes irányú túlzásokra ragadtatták az ilyen természetű elemzéseket, nem von le a kezdeményezés értékéből. Korrekciójuk elkerülhetetlen, de maga is kell, hogy építsen az eddigi helyes felismerésekre. A kutatások kiter jednek még az angol külpolitika szerepére a forradalom időszakában.1 8 Diplomáciatörténeti szempontból azonban még sok a tennivaló e téren. Elsősorban az tisztázandó, hogy a németalföldi for riadalom, a francia polgárháborúk és a német belháborúk által alkotott hatalmas eseményközpont hogyan rendezte maga köré a nyugati és keleti országok külpolitikai erővonalait, alapul szolgálva egy összeurópai méretekben érlelődő konfliktusnak, mely csak később, a harmincéves háborúban robbant ki. A forradalomnak a feudális Európára gyakorolt hatása is ismeretlen még. A szovjet kutatás több kérdést helyesen vetett fel, de megoldásuk még hátra van. Mindenesetre a németalföldi forradalom történetének marxista összeállítását nagyobb kontúrjaiban a szovjet történettudomány már elvégezte.19 " M. M.FpoMbiKO Pa3BHTHe KanHTajiHCnmeCKHX OTH. Β npOM. H ToproBjie ceeepHbix npoBHHUH Hnnep^aHnoB XVI. B. MoCKBa, 1953. A. H. Uucmo3eoHoe: TeHTCKoe BOCCTSHHC 1539—1540 r. r. MoCKBa, 195T (első fejezet). " CpenHHe BÉNA III., IV., MHCTO3BOHOB idézett műve. " CpenHHe Béna V. 1 k " MCTOPHH cpenHHX BeKOB II. MoCKBa 1954. Α. II. Wucmo3eoHoe : HnflepJiaiiACKaH 6yp«<ya3Haa peBiwiiouHfl XVI. Béna. MoCKBa 1958.
