Századok – 1958

Történeti irodalom - Revolutionäre Ereignisse und Probleme in Deutschland während der Periode der Großen Sozialistischen Oktoberrevolution 1917–1918 (Ism. L. Nagy Zsuzsa) 867

' TÖRTÉNETI IRODALOM 867 akkor ezt a mozgalmat saját határain belül kell tartania és — ha szükséges — fékeznie."5 Ugyancsak meg kell itt említeni, hogy a szerző néhol egyenlőséget tesz a burzsoázia és a N.D.P. között, mely csak egyike volt az uralkodó osztály pártjainak. Jóllehet a N.D.P. a burzsoá-nagybirtokos blokk fő politikai, potenciális erőssége volt, mégis úgy tűnik, hogy ilyen azonosítása a pártnak az osztállyal vagy osztályokkal, túlságos leegyszerűsítése a valóságnak. Bizonyos kétséget ébreszt a Lengyel Szocialista Párt politikájának megvilágítása is. Kalabinskinek nem sikerült legyőznie a történetírásban még kísértő, bizonyos sematikus helyesbítéseket és ferdítéseket e párt forradalmi szerepének elbírálásával kapcsolatban. A nemzeti demokratáknak a Szocialista Párttal való kapcsolatait elemezve, a szerző arra a megállapításra jut, hogy a közöttük fennálló ellentétek csupán taktikai kérdésekre szorítkoztak. Érvként a nemzeti demokrata politikusok szólamait alkalmazza, ami egy marxista történész számára aligha lehet kielégítő és egyedüli bizonyító anyag. A kérdés ilyen beállítása semmiesetre sem könnyítheti meg a baloldali mozgalom alakulási folyamatának megértését a Szocialista Pártban — nem magyarázza azt, hogy a baloldal hogyan fejlődött fel a forradalmi párt színvonalára. Mindezen hiányosságok ellenére Stanislaw Kalabinski a N.D.P.-ról írott munkájával a lengyel marxista történetírás egy fehér foltját derítette fel és gazdagította az 1905 — 1907-es évek eseményeire vonatkozó tudásunkat. STANISLAW A. SOCHACKI REVOLUTIONÄRE EREIGNISSE UND PROBLEME IN DEUTSCHLAND WÄHREND DER PERIODE DER GROSSEN SOZIALISTISCHEN OKTOBERREVOLUTION 1917—1918 (Berlin, Akademie-Verlag, 1957. 353 1.) FORRADALMI ESEMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK NÉMETORSZÁGBAN A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM IDŐSZAKÁBAN 1917—1918 A Német Tudományos Aladémia berlini Történettudományi Intézete e gondozásában megjelent kiadvánnyal is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünnepléséhez kívánt hozzájárulni. Hozzájárulni olyan módon, hogy a korszak gazdag eseményeit, érdekes problematikáját tudományos igényességgel feldolgozva, gazdag apparátussal ellátva bocsássa közre. Albert Schreiner professzor, a Történettudományi Intézet osztályvezetője, bevezetőjében a kötet különleges feladatára, jelentőségére mutat rá. A haladó gondolkodású emberek felteszik a kérdést : miért nem győzhetett a német forradalom úgy, mint az oroszországi, s harminc évvel később, 1945-ben, a munkáshatalom megteremtése miért csak Németország keleti részében sikerült î (VIII. 1.) Ε kérdésre helyes választ adni, a tanulságot előre mutatóan megfogalmazni az egész német nép számára, de különösen a Német Szövetségi Köztársaság haladó erői számára rendkívül fontos. Ehhez kíván hozzájárulni e kötet is. Két esztendő forradalmi története tárul fel a kötet lapjain 1917 áprilisától 1918 végéig, a legfontosabb, legjelentősebb események köré fonva. Â kötet hat tanulmányának elkészítésében nemcsak a Történettudományi Intézet munkatársai, hanem a Német Történeti Múzeum, a leipzigi Karl Marx Egyetem, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus-Leninizmus Intézet és a berlini Dietz Kiadó munkatársai is rész ( vettek. (A kötet végén újszerű, nagyon hasznos, néhány mondatos ismertetést kapunk a szerzők munkahelyéről, kutatási területéről.) Ilyen módon a kötet'egyben a kelet-német történészek kollektívájának munkája is. * A világháború harmadik esztendejében Németországban is igen erős tömegmozgalom indult meg a háború ellen, a béke megteremtéséért. A munkásosztály, de az alkalmazottak, kispolgárok elégedetlensége is egyre inkább kifejezést nyert, mint ahogyan azt például a korabeli rendőri jelentésok is tanúsítják (4 — 5. 1.). 1917 elejétől kezdve kisebb sztrájkokra, tüntetésekre került sor, míg áprilisban Berlinben kirobbant a háborús évek egyik legnagyobb sztrájkja. Ε sztrájk előzményeit, lefolyását ismerteti Heinrich Scheel tanulmánya. A munkásokat e sztrájkra nemcsak a háborús nyomor, hanem az 5 Przeglad Wszechpolski. 1902. 164 1.