Századok – 1958
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyar ipari munkásság összetételének alakulásáról (1930–1949) 699
A MAGYAR IPARI MUNKÁSSÁG ÖSSZ KT ÉTELÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 719 5. A munkások származási összetétele a nagy- és a kisiparban és a főbb iparágakban. A szakmunkások és a tanulatlan munkások rétegződése Már említettük, hogy a népszámlálások származás-statisztikai anyaga nem összegezte külön a gyári és a kisipari munkásság adatait. Az 1930. évi népszámlálás nem választotta el egymástól a szakképzett és a tanulatlan munkásokat sem s anyagából — a bányászaton kívül — nem, vagy csak igen hozzávetőlegesen állapítható meg néhány iparág munkásságának összetétele. Az 1949. évi adatok viszont igen részletesen elemzik az egyes iparágak munkásainak s a szak- és betanított, valamint a segédmunkásoknak származási viszonyait. Sajnos, ez az anyag a betanított munkásokat a szakmunkásokkal egy kategóriába veszi, ami módszertanilag nem helyes és megnehezíti számos fontos összefüggés feltárását. Mindenekelőtt a gyári és a kisipari munkásság összetételét vesszük számba. Bár közöttük — legalább is már az első világháború utáni időszakban — a határvonalak több iparágban eléggé elmosódtak, a gyári munkásság összetételével, e munkásosztag döntő társadalmi szerepe miatt, külön is szükséges foglalkozni. Összetételéről azonban csak hozzávetőleges képet alkothatunk, olyan módon, hogy táblázatba foglaljuk a túlnyomóan gyáripari jellegű iparágak munkásainak adatait. Mivel azonban az 1930. évről csak néhány iparág — egyébként is eléggé vitatható értékű — adatai állnak rendelkezésünkre, az 1930. évi adat-sor-részben becslésen alapul. A teljesség kedvéért, az országos adatok mellett, közöljük a nagy-budapesti adatokat is. 7. táblázat. A gyári munkásság* származási rétegződése. 1930—1949 (A munkások %-ában) · Az apa foglalkotása Az országban Nagy-Budapesten Az apa foglalkotása 1930 1949 1930 1949 Ipari munkás* 32 36 40 42 Egyéb munkás 15 16 15 16 Mezőgazdaság : a) agrárproletár 15 16 10 14 b) birtokos paraszt .. ' 10 10 7 6 Önálló iparos 18 12 15 10 Egyéb vagy ismeretlen 10 10 13 12 * Bányászokkal együtt. Sajnos a kisipari munkásságra vonatkozóan többé-kevésbé megközelítő pontosságú adatokat is csak az 1949. évi anyagból nyerhetünk. Ez az elemzést megnehezíti, mégis képet ad, ha nem is a történeti fejlődésről, de legalább a nagy- és a kisipari munkásság összetételének különbségeiről a felszabadulást követő években (8. tábl.). Az adatokból a következő főbb következtetések vonhatók le : 1. A gyári munkásság származási összetétele általában jóval kedvezőbb volt, mint a kisipari munkásságé. A közöttük lévő éles különbségeket szemléltetően mutatják még az 1949. évi adatok is : a falusi és a városi kistermelő családból származott munkások aránya a gyáriparban 22%, a kisiparban viszont 33% volt. Ha a gyári munkásság 1930. évi összetételét összevetjük az összmunkásság ugyanez évi összetételével, kiderül, hogy 1930-ban a nagy- és a kisipari munkások származási rétegződése még élesebben elütő képet kellett,
