Századok – 1958

Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12

(JYÖKFFY GYÖRGY határszélen megtelepült Kadarkaluz nemzetség (de genere Kadarkaluz A nemzetségnév első részét alkotó Kadar név krónikáink hun-történetében mint a hunok bírájának neve tűnik elő (constituerunt. . . inter se rectorem unum nomine Kadar).64

A kazár birodalomban ismeretes volt a Icad'ir méltóságnév.6

5

Zala megyében beljebb, a göcseji őrvidéken, Kálozfa helységnév tartotta fenn egy káliz család emlékét.6

6 Német kútfők magyar segédcsapatok között Kotziler, Koltzil, Cozlones, Kölzen néven emlegetik őket.67 Az ország különböző vidékeire telepített kálizok nyoma Kalász, Kálóz, Kálózd stb. helységneveinkben maradt fenn Pilis, Fejér, Veszprém, Somogy, Baranya, Bodrog, Bihar, Szilágy és Zemplén megyében.6

8

Ezek közül kettő érdemel külön figyelmet. Budakalász falu 1135-ben mint káliz nemzetség (generatio Kalez) lakhelye szerepel.6

9

Bodrog megyében a Szeged irányából Bátmonostor felé vivő út neve a XII. században Káliz-út (1158/1403: Kaluzwl, 1208/1395: viam que vocatur Caluzutu).70

Ez a szegedi országos sóközponttal függhet össze. Az 1222., 1231., 1232. és 1233. években tilalmazzák is az izmaelitákat és zsidókat a kamaragrófság, a monetarius (pénzverő ill. váltó), a salinarius (sóváltó) és tributarius (vámos) tisztségek viselésétől.71 Tudva azt, hogy a kálizok iráni nyelven beszéltek és már a kazár birodalomban is foglalkoztak pénzügyletekkel, hol ,,a kincstár jövedelmi forrásai vámokból és kereskedők tizedeiből állnak, amelyek a szárazföldi, tengeri és folyami útvonalakra megállapíttattak"7

2

, a magyar nyelv iráni jövevényszavai közül a perzsa eredetű vám szó7

3

alighanem a kálizokra vezethető vissza. A kálizok mongol neve *qorumsi volt ; Benedictus Polonus steppei útja nyomán Curemza^Curomza névalakot közöl. Magyarországon töröknyelvű környezetben ilyenféle névvel illethették őket. A székelyek egyik ágának neve 1507: arbor Koromza,74

Ε népnévre vezethető vissza Koroncó helynevünk Baranya, ill. Tolna megye 1276 : Kurumzov; 1323 : Kurumzou; Győr megye 1400 : Koromszo; 1420 Koromzow75

feltehetően a magyar a~ó váltakozással pl. 63

1248 : ,,. . . magistri Andioiiici filij Andree de genere Kadarkaluz quasdam terras de castro Zeghuuria, Pocoy videlicet et Pruzlom, prope confinium Regni nostri existentes, pro terra descensuali, vt iidem in custodia confinij Begni nostri vigilem et prouidam adhibeant diligenciam. . . " ( Wenzel XI. 359. 1.). Karácsonyi: MNcmz.II. 278 79. 1. 04

SRH. I. 147., 1. vö. 256 : Cadar. 65

Czeglédy : MNy. 1947. 1. 290-91. 1. 66

Pais : MNy. XVHI. 99-100. 1. 67 Schünemann : Ungarische Hilfsvölker in der Literatur des deutschen Mittelalters. Ungarische Jahrbücher [röviden : UJb.] IV. 107 — 8. 1. 68

Nagy Géza: i. h. 59 — 60. 1.; Kniezsa: i. m. 440. 1. 89

Fejér: VU/5. 98. 1. 70

Mon.Vat. 1/4. 579. 1.; 1)1. 87639. 71

Hóman: Magyar Pénztörténet. Bpest, 1916. 466. 1. 72

ΜΗΚ. 225. 1. 73

Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bpest, 1951. 28 — 32. 1. 74

A SzékelyOkm. ΙΠ. 171—75. 1. hibás Koroniza, Koroneza alakot közöl. Bodor György szívességéből az oklevél fényképét megtekinthettem (A székelyek a középkorban c. sajtókész állapotban levő kéziratos műve szerint filmje megtalálható : Orsz. Lt. Filmtár 3166. 17. 1.) ; az oklevél kétségkívül hiteles, így a vele szemben táplált kétely (Németh Gyula: Száz. 1935. 152. 1.) eloszlik. 75

Csánki TI. 436. 1. vö. Dl. 950., Zichy Okmt. I. 224. 1.; Csánki ΙΠ. 551. 1.