Századok – 1958

Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12

A MAGYAR NEMZETSÉGITŐL A VÁRMEGYÉIG JA TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG. I. 65 haja ~ hajó,7

6

vagy esetleg a magyar -ó képzővel, melyet halom ~ holmó, orom ~ ormó szavaink tükröznek.7

7 Kálizok tették ki a magyarországi mohamedánok (latin néven : ismaelita, saracenus)1

8

egy részét, de mellettük más mohamedán elemekkel is számolhatunk. A mohamedánok magyar neve böszörmény volt, mely végső fokon az arab muslim 'igazhitű, mohamedán', ill. perzsa muslimän, török müsürman ~ büsürmen alakjára vezethető vissza.79

Jelentékeny böszörmény településhely volt a dukátushoz tartozó Nyírség. A váradi regestrumban kétszer említik a nyíri izmaelitákat (1219, 1222 : Ismaelite de Nyr);8

0

ezek központja lehetett Böszörmény (ma Hajdúböszörmény). Böszörmény helynév volt még Bihar, Pest, Sáros és Temes megyében.8

1

Hogy a böszörmény név alatt nem valamely etnikumot kell érteni, mutatja a Schlägli szójegyzék 1400 körüli adata : buzermen = ismaeliticus.82 * Kazárország népei között egy másik iráni népelemmel is kell számolnunk, amely az iszlám követője lett, az alánokkal. Mit tudunk az alánokról? Iráni nyelvű nép volt ez, amely a szkíták, szarmaták és az aorszok után i. u. 50 körül nyomult be az Urál és Káspi-tó között elterülő sztyeppvidékre. 350 táján, a hunoktól elszenvedett vereség után, egy részük nyugatra menekült, részt vett a népvándorlásban és Észak-Afrikában telepedett meg, más részük a Kaukázustól északra elterülő síkságon maradt. Az alánok kazár uralom alá kerülvén ismét kettéváltak. A Kaukázusban megtelepült részük többékevésbé őrizni tudta függetlenségét és bizánci hatásra kereszténnyé lett ; ezek utódai a mai oszétek. Más részük a Maeotis és Volga közötti vidéken nomadizált. Ibn Batüta még a XIV. században is talált mohamedán alánokat Sarai környékén.83 Ε nép neve a latinnyelvű forrásokban általában Alani, bizánci kútfőkben Άλανοί, örményül Alan-kh.81

Más ismert nevük ás ~ asi ~ osi, ill. ennek valamely alakja (vö. Rubruk 1254 : Alani sive Aas).*5 Ennek változata pl. a grúz owsi,8e

oseti 'oszét terület', osebi 'oszétek', a mongol asut (többes, Mongo-76

Melich: MNy. 1915. 119. 1. "Pais, MNy. "l914. 133. 1. 78

Kossányi: A XI —ΧΠ. századi „ismaelita" és „saracenus" elnevezésekről. Károlyi Emi. Bpest, 1933. 308-16. 1. 79

Melich: Néhány magyar népnévről. MNy. 1909. 390. 1.; Oombocz — Melich : Magyar Etymológiai Szótár. Bpest, 1914 [röviden : EtSz.] I. 530. 1. 80

Karácsonyi— Borovszky : 229., 276. 1. 81

Csánki: i. m. I. 506., 598-99. 1. vö. Jakó: Bihar megye 210. 1.; Fejér Υ β. 305., Χ/4. 657. 1.; Bártjai Szabó: Pest megye okleveles emlékei 38., 122. 1. 82

Hrbek (i. h. 217. kk. 1.) a böszörményeket a kálizokkal, az izmaelitákat pedig a besenyőkkel azonosítja. Ezt a feltevést az adatok nem támogatják. L. alább részletesebben. 83

Ezekre általában 1. Pauly — Wyssowa : Real-Enzyklopädie der classischen Altertumswissenschaft. I. 1282. 1.; Vsevolo'd Miller: Osetinskie etjudy III. (Moskva, 1887) 34.1. és passim; Marquart: Streifzüge 164. kk. 1. 84 Uo. 85 Wyngaert: Sinica-Franciscana I. 199. 1., vö. uo. 191. I. 86 Marquart: i. m. 164. 1. 5 Századok