Századok – 1958
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyar ipari munkásság összetételének alakulásáról (1930–1949) 699
A MAGYAR IPARI MUNKÁSSÁG ÖSSZ KT ÉTELÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 705 II. Az ipari munkásság származási rétegződésének alakulása Az ipari munkásság származási összetételének alakulását az 1930. és az 1949. évi népszámlálások adatainak összevetésével közelíthetjük meg. Sajnos, az 1941. évi népszámlálás anyagának feldolgozása — néhány, legáltalánosabb demográfiai és foglalkozás-statisztikai adat kivételével — mindeddig nem történt meg. így az 1930 után eltelt húsz esztendő változásait csak az 1949. évi származás-statisztikai adatok tükrében vizsgálhatjuk. Az 1941. évi adatok hiányában a felszabadulás után jelentkező új tendenciákat, az egyes társadalmi osztályok összetételében is meginduló átalakulásokat statisztikailag nem tudjuk különválasztani a felszabadulás előtti évtized változásaitól s arra kényszerülünk, hogy a két korszak jellegzetes vonásait becslésszerű következtetésekkel válasszuk el egymástól. Ugyanígy gyakran csak rész-adatokra és hozzávetőleges becslésekre vagyunk utalva a háború előtti ós alatti években lejátszódott változások rekonstruálásánál is. Jelentősen megkönnyíti viszont a történeti-statisztikai elemzést az, hogy az 1949. évi származás-statisztika adatai jól összehasonlíthatók az 1930. évi adatokkal. Mindkét népszámlálás az apa foglalkozása szerint összegezte az ország kereső lakosságának származási viszonyait. Az 1949. évi anyag sok szempontból pontosabb és teljesebb : olyan foglalkozási kategóriákkal dolgozik, amelyek világosabban kidomborítják az osztály viszonyokat ; marxista szempontból helyesen csoportosítja az egyes paraszti rétegekből származottakat ; az ipari munkások származását iparcsoportok és a munkások szakképzettsége szerint is feldolgozza. Az apa foglalkozását jelölő foglalkozási főcsoportok azonban mindkét népszámlálás anyagában alapjában azonosak, — ha elnevezésük változott is. Az elemző munkánál most is a már régebben használt módszer szerint21 járunk el s a munkásságot a következő hét származási csoportra osztjuk (a túloldali táblázaton közöljük, hogy a mi csoportosításunk milyen 1930-as és 1949-es származási csoportokat tartalmaz). A legfontosabb származási kategóriák, mint látható, többé-kevésbé pontosan fedik egymást. Még jobban megvilágítják ezt a két népszámlálás foglalkozás-statisztikai eredményeit közlő bevezetések, amelyekből kiderül, hogy az 1949. évi új elnevezések lényegében a régi csoportokat tartalmazzák, (így kiderül, hogy az 1949-es „munkás" fogalom azonos az 1930-as „segédszemély" fogalommal, az 1949-es „alkalmazott" fogalom az 1930-as „tisztviselő" fogalommal.) Csupán három csoportnál kell számolnunk számottevőbb hiba-forrással. Az egyik a mezőgazdasági proletár származásúak csoportja, akikhez az 1930. évi származás-statisztika a 0—1 kh. földdel rendelkező apák egy részét is hozzászámítja, az 1949. évi azonban nem. A másik a tisztviselő, értelmiségi származáscsoport. Az 1930. évi adatok lehetővé teszik, hogy ide soroljuk a szabadfoglalkozású önálló (tehát ügyvéd, orvos, művész stb.) apáktól származókat is. Az 1949-es adatoknál azonban ez nem oldható meg, itt ezek az önálló értelmiségiek az ,,egyéb népgazdasági ágak önállói" között szerepelnek. Végül a harmadik hibaforrás az egyéb vagy ismeretlen származásúak csoportjánál áll fenn. Az 1930. évi anyag nem tüntet fel ismeretlen származásúakat, az 1949-es azonban igen ; 1930-ban viszont külön számbavették a nyugdíjas származásúakat, míg 1949-ben ezek — a nyugdíj jellege szerint — az 21 Lackó Miklós, i. in.
