Századok – 1958
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyar ipari munkásság összetételének alakulásáról (1930–1949) 699
706 LACKÓ MIKLÖS Az apa foglalkozása A mi csoportosításunk 1930. évi csoportok 1949. évi csoportok / 1. Ipari munkás (bányászokkal együtt) Bányászati segédszemély Ipari segédszemély Munkás a bányászatban, az iparban 2. Egyéb munkás Kereskedelem és hitel segédszemély Közlekedési segédszemély Közszolg. és szabadfoglalkozású segédszemély Véderő segédszemély K. m. n. napszámos Egyéb foglalkozások, segédszemély Munkás a kereskedelemben ,, a közlekedésben „ a közszolgálatban „ az egyéb népgazd. ágakban 3. Mezőgazdaság a) mezőgazdasági proletár b) törpe-, kis-, középbirtokos, kulák Őstermelés, segédszemély Őstermelés, önálló Munkás a mezőgazdaságban Önálló a mezőgazdaságban 4. Önálló iparos Bányászati, kohászati és ipari önálló Önálló a bányászatban „ az iparban 5. Egyéb önálló Kereskedelem és hitel, önálló Közlekedés, önálló Egyéb foglalkozások, önálló Önálló a kereskedelemben „ a közlekedésben „ az egyéb népgazdasági ágakban 6. Tisztviselő, értelmiségi Őstermelés tisztviselő Bányászati, kohászati és ipari tisztviselő Kereskedelem és hitel tlsztv. Közlekedési tisztviselő Közszolgálati és szabad fogl. önálló tisztviselő Véderő tiszt, tisztviselő Egyéb foglalkozások, tisztv. Alkalm. a mezőgazdaságban ,, a bányászatban „ az iparban ,, a kereskedelemben „ a közlekedésben „ a közszolgálatban ,, az egyéb népgazdasági ágakban 7. Egyéb vagy ismeretlen Nyugdíjas, tőkepénzes Ismeretlen egyes foglalkozási csoportokban elosztva szerepelnek. Megjegyzendő, hogy a munkásság összetétele szempontjából az utóbbi két hiba-forrás, mivel amügyis alacsony számokról van szó, elhanyagolható.2 2 22 Az elemzés alapjául szolgáló országos összesített származás-statisztikai adatok amelyekből a további táblázatokat összeállítottuk, találhatók: 1. Az 1930. évi Népszámlálás VI. kötet. Végeredmények ; 2. Az 1949. évi Népszámlálás 6. és 7. kötet. A Nagybudapestre és a vidékre, az egyes iparosaoDrtokra s a férfi- és a nőmunkásság 1949. évi összetételére vonatkozó adatokat a KSH. irattárában kéziratos állapotban levő résztáblázatok alapján állítottuk össze. Az e helyekről vett adatok fonásait a szövegben külön nem jjlezzük. Budapest elnevezés alatt 1930-ban az ún. Nagy-Budapest területét értjük : Budapest 1930. évi közigazgatási területét, hozzáadva a perem-övezet 24 helységét. Az 1949. évi adatok a főváros 1950. évi közigazgatási területére vonatkoznak,
