Századok – 1958
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyar ipari munkásság összetételének alakulásáról (1930–1949) 699
A MAGYAR IPARI MUNKÁSSÁG ÖSSZ KT ÉTELÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 701 A gyáripari munkásság átlagos évi létszáma a következőképpen alakult7 : 1929 235 004 1938 302 548 1943 413 070 1945 209 328 1946 277 663 1947 330 329 1948 339 981 Az 1938—1943 közötti nagyarányú növekedés szinte kizárólag az ún. nehéziparra, mindenekelőtt a gépgyártásra esett. Az 1938-as munkás-létszámot 100-nak véve, a nehézipari munkások száma 1943-ban 167,6-ot tett ki, míg az ún. könnyűiparban 100-ról csupán 105,5-re emelkedett.8 Elz a tendencia, a népi demokratikus állam tudatos tevékenysége eredményeként, a felszabadulás után is érvényesült. Az újjáépítés, helyesen, mindenekelőtt a nehézipar legfontosabb ágainak helyreállítására irányult. A nehéz- és a könnyűiparban foglalkoztatott nagyüzemi munkások számának alakulását a következő számok mutatják :9 Év Nehézipar Könnyűipar Ha az Ha az Szám szerint 1938-as létszám Szám szerint 1938-as létszám = 100 = 100 1938 151133 100 151 414 100 1943 253 313 167.6 159 757 105,5 1945 130 868 86,6 78 460 51,8 1946 172 844 114,4 104 819 69,2 1947 194 949 129,0 135 443 89,5 1948 197 533 130,7 142 448 94,1 A háború éveiben tehát gyáriparunk szerkezete lényegesen átalakult. J938-ban még a nagyipari munkásság fele a könnyűiparban dolgozott, 1943-ban már csak 39%-a. A gép- és a vasipar, amelyek a magyar gyáriparnak — az élelmezési ipar mellett — kezdettől fogva vezető ágai voltak, a 20-as évek stagnálása és az 1929—33-ae válság súlyos visszaesése után újra előretörtek. A háború alatt nagyüzemi proletariátusunknak majdnem 40%-át foglalkoztatták. Ε fejlődés hatása, párosulva népi demokráciánk tudatos törekvésével, már a felszabadulás utáni első években is biztosította a nagyipar magasabb színvonalú összetételét. 1948-ban a gyári munkások 58%-a a nehéziparban dolgozott. Erősen módosult a gyáripari munkásság szakképzettség szerinti megoszlása is. Ismeretes, hogy a gépi nagyipar fejlődése tőkés viszonyok között a szakképzett munkások számarányának csökkenésével s a betanított éssegédmunkások arányának növekedésével jár együtt. Ez a folyamat a felszabadulás előtt nálunk is erőteljesen érvényesült s egyik tényezője volt az ipari munkásság súlyosbodó helyzetének. A termelés anarchiája anarchikussá tette a munkásképzést is, amely emellett nálunk túlnyomóan a kis- és kézmű' Alkalmazásban álló munkások. KSH. Statisztikai Évkönyv. 1948. Bpest, 1950. 8 Uo. »Uo.
