Századok – 1958
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: Az 1917-es oroszországi februári forradalom hatása Magyarországon 685
AZ 1917-ES OROSZORSZÁGI FEBRUÁRI FORRADALOM HATÁSA MAGYARORSZÁGON 695 1917 tavaszától — az orosz forradalom után — fordulat állt be a munkásmozgalomban. Nemcsak a rohamosan növekvő sztrájkharcokon, nemcsak az éhséglázadásokon és májusi, visszahódításán mérhető le ez a változás, hanem a munkásmozgalom gyors szervezeti erősödésén is. A szakszervezetek taglétszáma egy év alatt csaknem megháromszorozódott.^Az 1916-os 55 338 χ ^ taggal szemben 1917 júiiusában már 125 000, 1917 végén pedig 215 222 szervezett munkás tartozott a Szaktanács kötelékébe. A szervezett vasmunkások létszáma 1916 végén 20 000, 1917 nyarán 41 000 volt, 1917 végén pedig már meghaladta a 80 000-et. Hasonló gyors ütemben növekedtek a többi szakszervezetek is, feléledt sok olyan szervezet, amely a háború első éveiben gyakorlatilag megszűnt, mint a vegyészeti, vagy a textilmunkások szakszervezete. 1916—17 folyamán több szövetség is létesült. Közülük nagy jelentőségűvé vált a bányászok és a magántisztviselők szakszervezete. Az előbbi taglétszáma 1917 nyarán 9000 fő volt, s az óv végére már meghaladta a 20 000-et, az utóbbinak az 1916-os 2000 főről 1917-ben csaknem 10 000-re emelkedett a létszáma. Megerősödött a vasúti munkások és a budapesti villamosvasúti munkások szervezete is.61 Ezzel egy időben a néptömegek egyre határozottabban fordulnak szembe a háborúért felelős uralkodó osztályokkal a politikai harc síkján. Szabadságjogok követelése zúg végig az országon. Ebben az 1917 tavaszával meginduló harcban kétségtelenül ösztönző szerepet játszottak az oroszországi forradalmi események. Az ország demokratikus átalakításáért küzdők maguk is hangoztatták ezt, s harcukban számtalanszor hivatkoztak is a forradalom eredményeire, mint követendő példára. „Lehetetlen, hogy ez a minden eddiginél nagyobb forradalom csak Oroszországban éreztesse hatását — írta a Népszava —, és a demokratikus eszmék és szabadságtörekvések utat ne törjenek olyan államokba, amelyek messze elmaradtak a porbadöntött cárizmus helyén fölépülő modern és szabad Oroszország mögött."62 S hasonlóképpen az orosz forradalom erjesztő, a demokratikus átalakulást elősegítő hatásának felismeréséről tanúskodnak a többi munkáslapok cikkei, a demokratikus értelmiség megnyilatkozásai is. az orosz feudalizmus bukását szükségképp követni fogja a poroszé, a magyaré, a románé, a töröké is : az elnyomás, a sötétség, a korrupció régi lovagvárai egyszerre lehullanak Közép-Európában is, hogy a demokratikus haladásnak, a szabad földnek és a nemzetiségi jogegyenlőségnek adjanak helyet" — írta Jászi Oszkár.6 3 Lovászv Márton szerint : „Hol lehessen még a népet szolgaságban tartani, ha más Oroszországban is szabaddá lőn?"6 4 Az ellenzéki pártok : a Függetlenségi Párttól a Polgári Demokrata Párton át a polgári radikálisokig egyöntetűen a demokratikus szabadságjogok kiterjesztését, a választójog reformját, Tisza István leváltását sürgetik. A Magvarországi Szociáldemokrata Párt támogatja ezt a harcot. Az 1917 áprilisában tartott titkos kongresszuson elfogadott határozat megállapította, hoerv ,,Magyarország népe még ma sem rendelkezik több joggal és politikai szabadsággal, 61 Szakszervezeti mozgalom Magvarországon. 1914—1916. A Magvarországi Szakszervezeti Tanács ielentése. Világosság, Bp°st. 33.1. A szakszervezeti mozgalom Magvarországon 1917—1S22. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács jelentése. Világosság, Bpest. 97 — 89. 1. 62 1917. márc. 27. «»Világ, 1917. ápr. 8. 64 Magyarország, 1917. márc. 25. 9*
