Századok – 1958
Tanulmányok - Katus László: A Tisza-kormány horvát politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak I 644
380 KATUS LÁSZLÓ , felelhetett a magyar kormány kívánságainak és a magyar állameszme követelményeinek .13 1 A zágrábi magyar pénzügy igazgató feladata az volt, hogy mint a magyar kormány bizalmi embere, közvetítse annak politikai befolyását és ellenőrzését a horvát ügyekre. Dávid ennek a feladatnak igyekezett buzgó módon eleget tenni. Jellemző ebben a tekintetben a kincstári kegyuraság alatt álló mrkopoljei lelkészi állás betöltésével kapcsolatban tanúsított magatartása. A zengg-modrusi püspökség a kilenc pályázó közül hármat javasolt. Dávid megkérdezte a bán véleményét, s annak alapján a püspöki javaslatot elvetve, két másik pályázót terjesztett fel kinevezésre. A báni hivatal szerint ugyanis a püspök jelöltjei valamennyien jogpártiak voltak, s a kilenc pályázó közül csak kettő ellen nem merült fel politikai vagy erkölcsi kifogás. A király Dávid jelöltjét nevezte ki, de a püspök ez ellen feliratban tiltakozott. Dávid erre „hazafiúi kötelességének" ismerte, hogy feltárja „azon határtalan korrupciót, mely politikai tekintetben a ztngg-modrusi püspökség lelkészei között elharapódzott". Ezeket az „államveszélyes politikai üzelmeket" a püspök tűri, sőt olyan kijelentést is tett, hogy az ő lelkészei nem megbízhatatlanok, hanem nagyon is lojálisak, „csak hogy a magyaroknak nem barátai". «Kérte, hogy rendeljék Budapestre, hogy a püspök és a klérus magatartására vonatkozó fontos szóbeli jelentését megtehesse, mivel az ügy oly bizalmas természetű, hogy nem foglalhatja írásba. Ezt azonban már a minisztériumban is túlzásnak tartották, s írásbeli beszámolót kértek tőle. Dávid jelentése szerint a püspök' panasza „gj-áva, alaptalan és üres", kizárólag az fáj neki, hogy titkárát, aki lelkes jogpárti, mellőzték a kinevezés alkalmával. A lelkészek és tanítók nagyrésze államellenes irányt követ, s különösen a határőrvidéki választ ásókkal kapcsolatban fejt ki nyílt izgató tevékenységet. A tengermelléki részeken „a legkiterjedtebb és a legvadabb a magyar állameszme iránti ellenszenv, s ezt főleg a modrus-zenggi püspöki megye lelkészségének túlnyomó része szítja, izgatja, terjeszti". „A modrus-zenggi püspöki megye a horvát vad ellenzék (értsd : a jogpárt) fészke." A minisztériumban jóváhagyták ugyan Dávidnak a lelkészi kinevezés ügyében követett eljárását, de megjegyezték, hogy általános jellegű, és szóbeli mendemondákon alapuló vádjai nem bizonyíthatók, s ezekre nem lehet alapítani a kormány esetleges hivatalos eljárását.132 A zágrábi pénzügyigazgatóság magyar vezetés alá kerülésének legsúlyosabb következményei kétségtelenül az adóügyek területén mutatkoztak. Az államháztartás akkori megszorult helyzetében — a boszniai okkupáció költségei következtében jelentős deficittel küzdött — Szapáry horvátországi akciójának egyik főcélja éppen az ottani adóbevételek fokozása volt. Az adókezelést — amint láttuk — 1876-ban a községekre bízták, de adóügyekben az autonóm hatóságok, a zágrábi pénzügyigazgatóságon és a járási és megyei adófelügyelőkön keresztül, a közös kormány közvetlen illetősége és fegyelmi hatósága alá tartoztak. Dávid 1879 október elején, midőn átvette a zágrábi igazgatóság vezetését, azonnal tájékozódott az adóügyek állása felől. Megállapította, hogy 1878 végén 6,88 millió ft hátralék állott fenn, s ez 1879 szeptember elejéig 8,12 miílióra emelkedett. A községek nagy része 5—6, sőt 8 évi hátralékokkal is adós. i" PM ein. 1882 — 662. sz. 13 2 PM ein. 1883 — 228 és 353. sz.
