Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
60 (JYÖßFFY OYÖKliV 4. Az Abák ősei apai ágon ,,liun" és anyai ágon khorezmi eredetűek (de Corosmenis orta ~ de gente Corosmina) s a magyarok ezeknek apai és anyai nemzetségével együtt (cum maxima família patris sui et matris) költöztek be. Az apai nemzetség azonos Anonymus kunjaival,34 az anyai nemzetség a khorezmiekkel. Ez hagyományra vezethető vissza. 5. A székelyek Oroszországban csatlakoztak a magyarokhoz és résztvettek a honfoglalásban (Zekuli ... in Rutheniam eis occurrerunt, conquestrantes simul Pannonié regionem),35 nem vezethető írott forrásra vissza ; lehet hagyomány. 6. A székelyek Erdélybe költözésük előtt Pannoniában a Csigla mezőn vagy Csigla mezein laktak (in campo Chigle . . . permanserunt ~ in campum Chiglamezei se coliigere procurarunt). Csigla a török ciyla 'gáthely, gyepű' szóból származik. Ez annak az emléke lehet, hogy Magyarország határvármegyéiben, a gyepük mellett székelyek laktak az Árpádkorban (Moson, Pozsony, Nyitra, Borsova, Krassó, Szerem megye stb.).3 6 7. Az Erdélyben, a végek hegyeiben a vláchokkal együtt lakó székelyeknek sajátos írásuk, betűik vannak (litteris . . . uti perhibentur) : köztudaton alapul s a székely rovásírás első említése. A székely rovásírás türk eredetű, mely a régi török nyelvben hiányzó f és h hang jelölésére görög betűkkel bővült, hogy magyarul írhassanak vele. A türk írást 1000 előtt tették alkalmassá a magyar nyelven való írásra. Az államalapítás előtt a magyarság nomád vezetőrétegében használt írás lehetett.37 A magyar krónikairodalomban ezek szerint töredékes és egymásnak látszólag ellentmondó adatok maradtak fenn a csatlakozott népekről. Szkítiában, ill. Oroszországban csatlakoztak volna az Abák kun vagy hun ősei, a khorezmiek, a székelyek és az oroszok ; ugyanakkor a honfoglaláskor Magyarországon találták a kazár népet, ill. itt csatlakoztak a székelyek. * A következőkben vizsgáljuk meg, hogy milyen népelemek éltek a kazár birodalomban s megtalálhatók-e ezek a magyar írott forrásokban és a helynevekben. Ε munka terén az első komoly lépést Nagy Géza tette meg 1010-ben á magyar nemzetségekről írott tanulmányában.38 34 Vö. Pais Dezső cikkét Jancsó Benedek : Erdély története 383 84. 1. 35 SRH. J. 279. 1. vö. 163. 1. 36 Uo. Thúry József: Erdélyi Múzeum 1898. 206. kk. I.; Németh Gi/ula: Száz., 1935. 134-35. 1.; Györffy, Erdélv és népei 43.. 57-58. 1. 37 SRH. I. 162-63.1, 279* 1. Németh Gyula (Száz., 1935. 130-31.1.) szerint a. görög betűk a Fekete-tenger vidékén kerülhettek a magyar nyelvbe. Ez valószínű, bár meggondolandó, hogy a X. században Magyarországon görög papok tevékenykedtek ; Erdélyben pl. 950 körül Hierotheos görög püspök működött a gyulák udvarában. A magyar rovásírás legutolsó összefoglalása : Németh Gyula: Die Inschriften des Schatzes von Nagyszentmiklós. Bpest — Leipzig, 1932. 60 — 84. 1. A magyar rovás-írás. Bpest. 1934. Irodalmát 1. Banner—Jakabffy : i. m. 499 — 500. 1. Vö. még Csallány Dezső: Rovásírásos gyűrűk Magyarországon. Arch.Ert. 1955. 79 — 85. 1. 38 Turul 1910. 54 — 62. 1. A kérdést vizsgálta Kniezsa, Moór és Abt is (1. 38.1. jegyzet). Kniezsa a kabar törzsneveknek a magyar helynevekben való keresése kapcsán bizonyos kritériumot is állapított meg ; olyan számban kell előfordulniok, mint a magyar törzsnevek és ugyanolyan szétszórtságban. Ε kritérium lényegében helyes, de a mereven való alkalmazásával nem értek egyet. A biztosan kabar eredetű kálizok kevesebb törzsnévi helynévben jelentkeznek, mint a magyar törzsek s elterjedésük sem azonos. Ehhez hasonló a Tárkány helynév elterjedése is, melyet Kniezsa a kálizoktól eltérően felvett
