Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGITŐL A VÁRMEGYÉIG JA TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG. I. 61 A kazár birodalom alapítói türkök voltak.3 9 Ezek 560 és 570 között meghódították a Kaukázustól északra lakó onogurokat s a korábban nagyobb szerepet játszott török nyelvű szabir és iráni nyelvű alán népelemeket.40 Midőn a IX—XI. századi mohamedán geográfusok megismertetik a kazárokat, ezek már nemcsak különféle népek felett uralkodnak, nemcsak különféle segédnépek harcolnak seregükben, hanem maguk a kazárok is megoszlanak faji, nyelvi és vallási tekintetben. Antropológiai különbségre utal az a megjegyzés, hogy egy részük fehér bőrű, más részük sötétbarna. Nyelvük egyesek szerint török, mások szerint egyik nyelvhez sem hasonlít. Vallási tekintetben vannak közöttük pogányok, zsidók, mohamedánok, sőt keresztények is. Ennek kulturális vetülete, hogv használnak türk, héber, arab és cirill írást.4 1 Az uralom ellen fellázadt és a magyarokhoz csatlakozott elemeket elsősorban a kazár uralom alá vetett törzsek s méginkább a könnyen mozgó katonai segédnépek között kell keresnünk, de lehettek közöttük kisebb számmal igazi kazárok is. Az Anonymusnál jelentkező g entes, qui dicuntur Cozar összefoglaló jelentésű, amit a gentes 'nemzetségek' többesszáma is mutat. Kazár, Kozár, Kozárvár stb. helyneveinkben viszont lehet türk kazárokat is keresni. A 12 idevonható helynév közül egyik-másik személynévből, vagy a szláv kozar 'kecskepásztor' szóból is származhat.42 Ennek eldöntése esetenként mérlegelendő a helynévi környezet, a birtokviszonyok és a társadalmi háttér vizsgálatával. A Pécs mellett Megyer és Varsány szomszédságában fekvő Kozár egyházi jobbágyfalu. a Zalában Talmács 'besenyő' helynév mellett található Kozár várfölcl és a belső-szolnoki Kozárvár várbirtok pl. nyugodtan népnévnek tekinthető. A kazár kagán és az uralkodó réteg 860 körül zsidó hitre tért.4 3 Ha a kabarok korábban csatlakoztak a magyarokhoz, akkor a kabarok közt zsidók nem lehettek. Ha később csatlakoztak, akkor feltehető, hogy voltak közöttük, de számuk jelentős nem lehetett, mert az új vallást az uralkodó réteg vette fel. Nagy Géza hívta fel a figyelmet arra, hogy az Anonymus által kunoktól származtatott Baracska-nembeli Baran fia Ipolit testvérei és unokaöccsei 1211-ben héber személyneveket viselnek : Iekonias, Eliach és Salatiel. Mivel ezek egyik birtoka Fejér megyében Káliz-völgy (1212 : in valle Kualuz) arra gondolt, hogy a kazárok között megtalálható kálizok zsidók volkabar törzsnek. Nagy lehetőségektől fosztanánk meg a kutatást, ha számos kisebb számban jelentkező törzsnévi típusú helynevet kirekesztenénk. Magyarországon többféle etnikum élt s ezek mindegyike más-más néven nevezhette az egyes kabar törzseket, nemzetségeket. A besenyők Magyarországon nem csupán Besenyő, hanem Becsenek, Pötsching, Pötschen, Pecsenyéd, Pecsineska, Besineul, Pisineaga, Talmács stb. helynevekben jelentkeznek. (Györjfy : Besenyők és magyarok. KCsA I. Kieg. 404 — 32. 1.) A törzsi helynevekhez való sorolást a környezet, a birtokviszonyok és a társadalmi előzmény (jobbágyság) vizsgálata alapján is mérlegelni kell. 39 Marquai t : Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. Leipzig, 1903 [röviden : Streifzüge] 47.1.; Zeki Validi: Ibn Fadian 270. 1.; Bud. Rég. XVI. 14 s itt irod. 40 Uo. 200.; Moravcsik: Az ono'gurok történetéhez. MNy. 1930. 13-14. 1. 41 Marquait: Streifzüge 1-27., 270-305. 1.; Németh: ÍIonfMKial. 205-11. 1.; Zeki Validi: Ibn Fadlän 200. 1.; Telegdi: A kazárok és a zsidóság. Különlenyomat az IMIT. 1940. Évkönyvéből. 250. 1. vö. Ligeti. MNy. 1937. 473—76 1. 42 Nagy Géza: i. h. 55 — 56. 1., Gombocz: Die bulgarisch -türkischen Lehnwörter in der ungarischen Sprache. Helsinki. 1912 [röviden: BTLw.] 198. 1.; vö. Kniezsa: i. in. 371. 1. 43 Marquait : Streifzügo 22—24. I.; Telegdi: i. in. 268. I.
