Századok – 1958

Könyvszemle - 489

KÖNYVSZEMLE 505 vihar, amelyet az angol—-francia döntés keltett az entente-diplomácia köreiben. Ezt a részt a különböző titkos megállapodások ismertetése és a gallipoli dráma zárja le. Az olasz rész sokkal részletesebben elemzi azokat a kapcsolatokat, amelyek Olaszországot a Hármasszövetség irányába, majd az entente felé taszították, megjegyzéseket fűz a szerző Itália társadalmi, nemzetiségi és gazdasági struktúrájához, az olasz birodalmi aspirációkhoz is. Nagyon érdekes a Hármasszövetségben beállt krízis és az olasz semlegesség időszakának vizsgálata. Uj részleteket tudhatunk meg az Ausztria—Magyarország és Olaszország közti diplomáciai párbajról, az itáliai entente-érdekeltségekről, majd a „sacro egoismo"-hangulat feliilkerekedésóről. A szerző igen alapos vizsgálat alá vonja Ausztria—Magyarország társadalmi-nemzetiségi problémáit, amelyeket nagy vonalakban helyesen lát. Megjegyzéseket fűz a Mitteleuropa-eszmék Folytán előállott osztrák—német feszültséghez és a Róma—Berlin—Bécs diplomáciai háromszög működéséhez is. Érdekesen rajzolja meg Gottlieb a londoni titkos szerződés történetét ós azokat az érdekösszeütközóseket, amelyek angol— francia—orosz, illetve francia—olasz és olasz—délszláv vonatkozásokban kavarták fel az entente-hatalmak közti szövetség nem valami békés folyamát. Leon Grosfeld: Polskié reakcyjne formicje wojskowe w Rosji 1917—1919. Warszawa, Panslwowe Wydawnictwo Naukowe, 1956, 226, 2 1. (Reakciós lengyel katonai alakulatok Oroszországban. 1917—1919) A legújabbkori lengyel történelem Mas gyarországon is ismert jeles képviselője ebben az új könyvében a lengyel polgári történetírás egyik régi legendáját foszlatja szét. 1917 és 1919 között több lengyel seregtest harcolt az oroszországi polgárháborúban az ellenforradalom oldalán. Részben a központi hatalmak hoztak létre ilyen alakulatokat, részben az oroszországi ideiglenes kormány alakított ilyeneket. A polgári történetírás úgy emlékezett meg róluk, hogy a lengyel függetlenség és a nemzeti szabadság előharcosai voltak. Grosfeld most széleskörű levéltári anyag és emlékirat-irodalom alapján világosan megmutatja, hogy ezek a csapatok a lengyel uralkodó osztályok érdekeit képviselték, részben egészen közvetlenül a litván és belorusz területen gazdaságilag érdekelt, mert ott birtokkal vagy gyárral rendelkező földesurak és tőkések érdekeit, részben pedig általánosságban a forradalommal szemben ellenséges uralkodó osztályok érdekeit. Ebben teljes volt az egyetértés, akár a központi hatalmak, akár az antant oldalán keresték is az uralkodó osztályok képviselői érdekeik minél teljesebb biztosítását. A szerző néhány okmányt is mellékel a könyvhöz, többek között a munkásosztály pártja részéről az uralkodó osztályok üzelmeit leleplező felhívásokat. IIoAroTOBKa Be^HKOtt OKTHÖpbCKOÍi coiiHajin-CTHiecKOÍi peBojiiouHH Ha YKpaHHe. (C6op-HHK ÄOKyiHeHTOB H M3TC plia JIOB.) Knee, rocnoJiHTH3AaT YCCP, 1955, 941 1. (A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítése Ukraj nában) A Sz. M. Korolivszkij szerkesztésében megjelent kötet 875 dokumentumot közöl az 1917 március ós október közti időszakra vonatkozólag és ezzel kiegészíti az 1951-ben megjelent kötetet, amely az Októberi Forradalom győzelmére vonatkozó iratanyagot tartalmazta. A kötet részletes és alapos bevezetése a forrásanyag alapján megmutatja az események fejlődését. Az iratanyag elején Lenin és Sztálin műveinek az ukrajnai eseményekre vonatkozó részleteit és a kommunista párt határozatait közli, utána a március—áprilisi, május— augusztusi ós szeptember — októberi időszak anyagát kormányzóságonként csoportosítva. A kötet szinte kizárólag a kommunista párt iratanyagára támaszkodik. A részletes jegyzetanyag mellett a kötet közli a különböző pártszervezeteknek és a szovjeteknek, a Vörös Gárda forradalmi bizottságainak és a szakszervezeteknek, valamint üzemi bizottságoknak a mutatóját kormányzóságonkint, az ipari üzemek és bányák mutatóját, a hadsereg egyes alakulatainak mutatóját, helynévmutatót ós a kötet dokumentumainak regesztáit szigorú időrendbe sorolva. Jl. M. flanHH : Kpax KojmaKOBiUHHbi h 06pa30BaiMe JJajibiieBocTomioü PecnyßjiHKH. (MocKea), MocKOBCKoro yHHBepcHTera, 1957, 222, 2 1. (A Kolcsak-féle ellenforradalom csődje és a Távolkeleti Köztársaság megalakulása) A szerző az intervenció elleni harc egyik érdekes fejezetét vizsgálja a megfelelő levéltári anyag és a korabeli sajtó alapján. Bevezetésében csak röviden utal arra, hogyan alakult meg és hogyan omlott össze Kolcsak tengernagy szibériai uralma, részletes tárgyalását 1919 áprilisával kezdi, amikor a Vörös Hadsereg megindította a harcot Szibéria felszabadításáért. Részletesen ismerteti a harci