Századok – 1958

Könyvszemle - 489

506 KÖN YVSZBMLK cselekményeket és az intervenciós hatalmak különböző politikai kísérleteit, hogy a Távolkeletet és egész Szibériát is elszakítsák Szovjet-Oroszországtól. A japán intervenciósokkal való fegyveres összetűzés elkerülése végett a távolkeleti területen meg kellett alakítani ütközőállamként a Távolkeleti Köztársaságot. A Köztársaság ideiglenes nemzetgyűlési választásain a kommunisták győztek, az 1921 áprilisában elfogadott alkotmány is visszatükrözte ezt a tényt. Papin itt be is fejezi részletes elbeszélését és csak a befejezésben utal arra, hogy a japán intervenciós csapatok kivonulása után 1922 novemberében a Távolkeleti Köztársaság nemzetgyűlése kimondotta a csatlakozást Szovjet-Oroszországhoz. A kommunisták természetesen eleve ezt a célt tartották szem előtt s a Távolkeleti Köztársaság különállását csak ideiglenes taktikai lépésnek tekintették. Papin könyve sok újabb részlettel járult hozzá a lényeges vonásaikban már eddig is ismert események képéhez. John W. Wheeler-Bennett: The Nemesis of power. The German army in polities 1918— 1945. London, Macmillan & Co., 1956, XVI, 829 1. (A hatalom Nemezise. A német hadsereg a politikában) Wheeler-Bennett oxfordi professzor rendkívül figyelemreméltó könyvben írta meg azt a szerepet, amelyet a német hadsereg játszott a weimari köztársaság politikai életében, majd a hitlerizmus hatalomrajuttatásában. Az első rész az 1918 —26-os korszakot tárgyalja, amelynek szereplői között Gröner és Kapp alakja tűnik ki. A második rész Hitlernek a hadsereggel való kapcsolatait beszéli el 1920 ós a hatalomátvétel között. I litler és a német hadsereg kapcsolatai két nagy korszakra oszlanak, az 1920 — 26 közti időszakra és a Schleicher-korszakra (1926 — 33), végül a Machtergreifung-utánira, amely a legérdekesebb és egyben a legterjedelmesebb. Hitler és a hadsereg 1933 — 1945 közti kapcsolataiban kiemeli a hadsereg bűnös szerepét Hitler uralomrajuttatásában, ördögi terveinek kidolgozásában, népellenes ós népgvilkos terveinek realizálásában. A német hadsereg legfelső vezetői, akik — a legjobb esetben—- bűnös könnyelműséget követtek el, későn józanodtak ki világhódító terveikből, közelebb állunk azonban az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy a vereség közvetlen előszeléig teljes hatalmukkal támogatták a fasiszta háborút, A tábornokok egy részének szánalmas konspirációs tervei csődöt mondtak, bár a Stauffenberg-féle merénylet, mint ismeretes, kis híján sikerült. A német hadsereg legfelső vezetőinek meg kellett osztaniuk a fasisztákkal a harmadik birodalom véres ós szégyenteljes bukását. Wheeler-Bemiett könyve hézagpótló munka. JI. rpnropbeB—C. OjieHee : Eopbőa CCCP 3a MHp h 6e30nacH0CTb β Eepone(1925—1933 rr.) MocKBa, rocnoJiHTH3AaT, 1956, 158, 11. (A Szovjetunió harca az európai békéért és biztonságért [1925 1933]) Az utóbbi években jónéhány könyv jelent meg szovjet szerzők tollából, amelyek a Szovjetunió 1925-ig terjedő külpolitikájának legfontosabb kérdéseit már tisztázták. Éppen ezért könyvünk az 1925 — 1933 közti korszak vizsgálatát tűzte ki tárgyául. A szerzők áttekintik a korszak egész nemzetközi helyzetét, azután ismertetik a Szovjetunió harcát a locarnói egyezmények által létrehozott helyzet ellen, a szovjet diplomácia kísérleteit a nyugati hatalmakkal való jó viszony megteremtésére, különösen az 1927-ben történt szakítás után 1929-ben az Angliával való diplomáciai kapcsolatok iijrafel vételére. Beszámolnak a Szovjetunió kísérleteiről, hogy a lefegyverzés kérdését elmozdítsa a holtpontról. Végül a világgazdasági válság idején tárgyalják a Szovjetunió újabb törekvéseit a nemzetközi kapcsolatok normalizálására, a lefegyverzésre ós az európai biztonság megteremtésére. Külön hangsúlyozzák azt, hogy a Szovjetunió a szomszédos kis államokkal is a teljes egyenjogúság alapján igyekezett viszonyát rendezni. A rövid könyv nein idéz részletes adatokat, mégis megmutatja a szovjet külpolitika alapvető vonását : a békére és biztonságra irányuló törekvéseit. Többek között éppen a szovjet diplomácia tudta megakadályozni ebben az időszakban egyes nyugati hatalmaknak azt a törekvését, hogy az újjáéledő német imperializmust már ebben az időpontban támadásra indítsák a Szovjetunió ellen. SS im Einsatz. Eine Dokumentation über die Verbrechen der SS. Berlin, Kongreß-Verlag, 1957, 646, 3 1. (Az SS bevetésben. Az SS bűnlettcinek dokumentumai) A könyvet az NDK antifasiszta ellenállóinak bizottsága rendezte sajtó alá és ez a dokumentumgyűjtemény egyike a legrendszeresebb, legkimerítőbb összefoglalásoknak, amelyek az utóbbi években az SS tevékenységéről megjelentek. A kötetben többszáz illusztráció található, amely megrázó módon mutatja be a fasizmus háborús rémtetteit, feltűnően sok olyan fényképfelvétel van köztük, amely eddig teljesen ismeretlen volt.