Századok – 1958

Könyvszemle - 489

498 KÖNYVSZEMLE mán kartográfiára gyakorolt. Mellékletként a munkát a térképen feltüntetett 7798 település és a Putna tartományi települések jegyzéke, továbbá a térkép adatainak felvételével kapcsolatos eleddig kiadatlan okmányok z&rják be. Α. Γ. PauiHH : HacefleHHe POCCHH 3a 100 JieT (1811—1913 rr.) CTaTHCTHqecKHe onepKH. Mocxea, rocnoJiHTH3AaT, 1956, 350, 2 1. (Oroszország lakossága száz év alatt [1811—1913] Statisztikai vázlatok) A könyv szerzője a különösen a múlt század második felében viszonylag igen bőséges orosz statisztikai adatgyűjtés alapján érdekes és sok részletkérdésre kiterjedő képet ad az európai Oroszország lakosságának növekedéséről. Az első rész a lakosság abszolút lélekszámának növekedésével foglalkozik, az adott időszakban ez valamivel több mint 3 %-szeres volt, ezen belül 1863 és 1913 között meg egyszer olyan gyors, mint az előző korszakban. A második részben a városi lakosság növekedését mutatja be különösen a századforduló táján, megállapítja azt, hogy az egész korszakon keresztül a városi lakosság a 8-szorosára növekedett, de még 1914 elején is csak az egész lakosság 17%-át tette ki, ami világosan mutatja az ország agrárjellegét. A harmadik részben a természetes népmozgalom adatait vizsgálja és megállapítja, hogy az adott időszakban átlagban ezer lakosra 48.9 születés ós 34 halál esett, a magas halálozási arányszám magyarázatát az elmaradott gazdasági és társadalmi viszonyokban látja. Az utolsó részben a nemek szerinti megoszlásra, a művelődési színvonalra ós a foglalkozásra nézve hoz fel adatokat, különösen kiemeli az analfabéták nagy arányszámát, másfelől a városokban a munkásosztály létszámának növekedését, amely egyes városokban már megközelítette az 50%-ot. Az általa felhasznált statisztikai forrásokat minden esetben alaposan megrostálja. Az ismertetett átlagszámokon túlmenőleg kisebb területekre és kisebb korszakokra vonatkozó összeállításaival nagyon világosan mutatja az Oroszország egyes területei közt jelentkező, néha meglepően éles különbségeket. JI. .H nyHHH : <})ejib.niviapiiiaji KyTy30B. BoeH-HO-ÖHORPAFHMECHHH οΜβρκ. MocKBa, BOËHH3-flai, 1957, 236, 2 I. (Kutuzov tábornagy) Punyin könyve széleskörű olvasóközönség, elsősorban katonák számára íródott. Részletesen elmondja Kutuzov életrajzát ós hadvezéri tevékenységét, különösen színesen 1805-ben, az 1806 —1812-es orosztörök háborúban, az 1812-es Honvédő háborúban és 1813-ban játszott szerepét. Az életrajzhoz néhány vonással megrajzolja a megfelelő történeti hátteret. A legrészletesebben természetesen a katonai eseményeket tárgyalja, pontosan leírja a győztes csaták menetét, kis térképvázlatokkal teszi érthetőbbé az eseményeket-Kutuzovban a nagy hadvezér mellett kiemeli a katonáival törődő, a katonák jólétét szívén viselő embert is. Számos illusztráció és a könyv végén Kutuzov legfontosabb életrajzi adatai egészítik ki a könyvet. A szerző csak kiadott iratanyagot és feldolgozásokat használ, ezért új szempontokat és adatokat a könyv jellegének megfelelően sem várhatunk tőle. A rövid terjedelem miatt sok részletkérdés sem kerülhetett tárgyalásra, így pl. Kutuzov hadseregének átvonulása Magyarországon 1805-ben és 1806-ban, ami a magyar olvasót különösebben érdekelné. Boris Mouravieff: L'alliance russo—turque au milieu des guerres napoléoniennes, Neuehâtel, Baconnière, 1954, 423 1. (Az orosz török szövetség a napoleoni háborúk derekán) A rövidéletű orosz-török szövetséggel foglalkozó munka mindenekelőtt a szövetség 1799-ben történt létrejöttét ismerteti Napoleon közeikeleti offenzívája kapcsán. A második fejezet az orosz kormány török politikáját tárgyalja a második koalíció létrejöttétől I. Pál cár meggyilkolásáig. A harmadik fejezet a párizsi békét követő orosz-török viszonnyal foglalkozik, ismerteti I. Sándor cár feltűnését a nemzetközi arénában és azt a hatást is megemlíti, amelyet Enghien herceg kivégzése tett a koalíció diplomáciájára. A harmadik koalíció megalakulásának körülményeit vázolva a szerző rátér az orosz flotta adriai operációira, az Austerlitz-utáni oroszfrancia tárgyalásokra, majd a franciákkal való szakításra,amelyet újabb orosz—török szövetség, később újabb szakítás követ-Megismerkedünk Napoleonnak az ottomán birodalom felosztására irányuló terveivel és az 1809-es angol—török szövetséggel is. Az oroszországi hadjárattal egyidőben lezajlott balkáni hadjáratok után az orosz— török viszonynak a bócsi kongresszuson való felmerülését is bemutatja. Függelékként néhány okmányközlés és részletes irodalmi összeállítás csatlakozik a könyvhöz. Leipzig 1813. Die Völkerschlacht im nationalen Befreiungskampf des deutschen Volkes. Leipzig, VEB Bibliographisches Institut, 1953, 207 1., 47 mell. (Lipcse 1813. A népek csatája a német nép nemzeti felszabadító harcában) A „népek csatája" 140. évfordulójára kiadott emlékkönyv mindenekelőtt a Német-