Századok – 1958

Történeti irodalom - A bolgár történészek folyóirata (Ism. Niederhauser Emil) 446

446 TÖRTÉNETI IRODALOM, nagyobb örömmel ves/.i a kezébe az olvasó ezt a kötetet, amely a legjobb szakemberek tollából részletes képet nyújt a baráti Bulgária legújabb történetéről. A korszak kutatóinak szempontjából érdekes módszertani eredményeken túlmenően szélesebb olvasóközönség is nyomon követheti most már Bulgária fejlődését. Igen kívánatos volna, hogy a. Szlavisztikai Intézet más szláv népek történetével foglalkozó kiadványai is minél előbb befejezést nyerjenek és így e népek történetének legfontosabb korszaka is világosan álljon az érdeklődők és a szakemberek előtt. NIEDERHAUSER EMII-. A BOLGÁR TÖRTÉNÉSZEK FOLYÓIRATA (HcTopniecKH npemea 1955—1956) Az 1945-ben, nem sokkal Bulgária felszabadulása után megjelent bolgár történeti folyóirat, az Isztoricseszki Pregled (Történeti Szemle), amely eleinte inkább népszerűsítő jellegű volt, céljául azt tűzte maga elé, hogy a polgári történetírás hamisításaival és ferdítéseivel szemben a szóles nagyközönség számára segítsen kialakítani a bolgár történelem helyes, tudományos felfogását. Ennek megfelelően az első években nem egyéni kutatások részleteredményeit tette közzé, hanem nagyobb témák népszerű, i'ij szempontok alapján írott áttekintését nyújtotta. Idők folytán azonban afolyóirat jellege megváltozott és egyre inkább a történészek vezető szakmai orgánumává alakult át, bár a népszerűsítést korántsem törölte feladatai sorából. A következőkben ennek a folyóiratnak, amely ma kb. ugyanazt a szerepet tölti be Bulgáriában, mint nálunk a Századok, két évfolyamát kíséreljük meg bemutatni. A bolgár föld ókori történetével foglalkozó tanulmányok sorát hadd kezdjük I. Venedikov cikkével : Az i. e. harmadik századi kelta betörés országunkban a régészeti anyag megvilágításában (1955. 3. sz. 77—95. 1.). A szerző a régészeti leletek alapján bemutatja azt a nagyfokú gazdasági hanyatlást, amelyet a thrákoklakta területen a kelták betörése jelentett. Az ország déli részén letelepülő kelta törzsek megszakították a thrákok kapcsolatait a görögökkel és lehetetlenné tették ezen a területen újabb hellenisztikus kultúrájú állam kialakítását. V. Velkov: A késő antik thrákiai falu néhány problémájáról (1956. 5. sz. 93—110. 1.) c. cikkében a falu társadalmi rétegződéséről és anyagi kultúrájáról számol be, kimutatja azt, hogy az uralkodó földművelés mellett falun is van már nyoma a kézművességnek. A városok fejlődésével több tanulmány is foglalkozik. Τ. Ivanov: A Razgrad mellett újonnan feltárt antik város — Abritos (195ti. 1. sz. 79—91. 1.) e. tanulmányában az 1953-ban feltárt város leleteit, az itt talált feliratokat veti össze az írott források adataival. A város mellett i. u. 251-ben nagy csata folyt le a rómaiak és a gótok között. A római hódítás előtt félig függő thrák fejedelemség volt itt. A leletek zöme a Π. és III. századból való, a VI. században a város leégett. M. Mircsev—O. Toncseva cikke : Történeti feljegyzések Marcianopolisról (1956. 6. sz. 69—79. 1.) a Traianus építette város társadalmát, városi szervezetét, vallásos életét ismerteti 447-ig, amikor a hunok felégették. A VI. században a város újból szerepet játszik, de a következő században már nem létezik. A leletanyag zöme a mai Várna közelében még feltárásra vár. V. Velkov: A falu és a város Thrákiában és Dákiában az i. u. IV—V. században (1955. 4. sz. 32—55. 1.) c. hosszabb tanulmányában részletesen beszámol a társadalom szerkezetéről, a rabszolgák és a nagybirtokhoz kötött colonusok helyzetéről. A társadalmi fejlődés itt ugyanolyan, mint az egész birodalomban, a régi városi arisztokrácia helyébe a nagybirtokosok kerülnek. A mezőgazdaság, a kézművesség és a bányászat fejlődését is részletesen elemzi, utal arta, hogy az ipart főképp a hadsereg szükségletei fejlesztik. A városok élénk kereskedelmet folytatnak más területekkel, de fejlődésük nem egyenletes. A város és a falu kölcsönös viszonyának ábrázolása még további elmélyült kutatást kíván. A koraközépkori első bolgár állam időszakával ugyancsak több tanulmány foglalkozik. Időrendben elsőként kell megemlékezni A. Milev cikkéről : Az olasz legenda új megvilágításban (1956. 3. sz. 74—79. 1.). A Cirill és Metód életét ismertető igen fontos forrás szerzője a legújabb kutatások szerint az 1115-ben meghalt Leo ostiai és velletriai püspök, aki munkáját a 898-ban elhúnyt Gaudericus püspök legendája alapján írta. A legendának egy prágai kézirata is előkerült. Adatait eddig nem tekintették teljesen hitelesnek, mert arról volt benne szó, hogy a pápa Cirillt is püspökké szentelte. A prágai kézirat alapján viszont kiderült, hogy ez a megállapítás az első kiadó, Duchesne egy olvashatatlan sorhoz fűzött szabad magyarázata. Ennek a téves adatnak kiküszöbölése