Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR -NEMZETSÉGTŐL A VARMEGYÉIG, A TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG. I. 41 Németh Gyula „Kun László király nyőgérei" c. 1937-ben megjelent cikkében mutatott rá arra, hogy a beköltözött kunok révén a kun nyögérség a XIII. század második felében egy ideig a király kíséretét alkotta, s ennek kapcsán B. Ja. Vlagyimircov 1934-ben kiadott „OömeCTBeHHbiH CTpoií MOHTOJIOB', (M0Hr0JiCKHMK0MeB0H(})e0flaJiH3M)c. műve, ill. „Le régime social des mongols — le féodalisme nomade" c. 1948-ban megjelent francia fordítása alapján így jellemezte a nökör réteget : „Szabad, sőt arisztokrata-féle emberek ezek, akik a vezetők, a nemzetség- és törzsfők, fejedelmek szolgálatában állanak. Szolgálati kötelezettségüket szabadon vállalják, és szabadon mennek egyik gazdától a másikhoz. Lényeges, hogy más, esetleg rokon törzsből valók. Katonai gárdát alkotnak a vezetők mellett, bár a törzs katonai szervezetétől voltaképpen függetlenek. De parancsnokai a törzs egyes katonai alakulatainak, s emellett egy másik részük elit gárdát alkot. Ok voltak a hadsereg magva, úgyszólván a hadsereg katonai iskolája. A hatalom gyakorlásának egyik legfontosabb eszköze ez az intézmény : mikor Dzsingiszt kagánná választják, azonnal megszervezi nökörjeit. Béke idején ők voltak a háznép, a legkülönfélébb házi és egyéb ügyeket intézték, ellenőrizték. Gyakran kevéssé különböztek az egyszerű szolgáktól. Közösségben éltek az urukkal, megosztották mulatságait, örömét és bánatát, ők voltak legbensőbb barátai és tanácsadói. A mongol főúr elválaszthatatlan a nökörjeitől, ezek mindig mellette vannak és a kíséretét alkotják. A nökörök irányították a főúr tetteit. Rablótámadásokat kellett intéznie a nökörökkel a szomszédok ellen, szép asszonyokat, leányokat és jó lovakat kellett szereznie, vadászatokat kellett rendeznie. Gyakran ő maga kapta a zsákmány javát. Egy katonai vezető a nökörjeivel állandó veszedelem a szomszédai számára."86 (Kiemelés tőlem — Gy. Gy.) íme ezek a nyőgérek — mondja Németh Gyula — s hozzátehetjük : íme ezek a X. századi magyar társadalom jobbágyai ; a különböző törzsekből összeverődött katonai kíséret, a törzsi helynevek névadói. Ültessük át a fenti jellemzést a magyar viszonyokra. A honfoglaló magyar társadalomban az uralkodó mellett minden törzsfőnek, gazdag nemzetségfőnek megvannak a maga jobbágyai, szabad harcosokból álló katonai kísérete, akik a különböző magyar törzsekből és részben a csatlakozott és legyőzött idegen népelemek szabad harcosaiból naK azon helye, amely a türköknek a rokon oguzok elleni harcai során említi az ozug Tofjra törzsbeli egy nemből való „vitézeket". A „vitéz" szót Kül tegin felirata alpayu, Bilgä kagan felirata jllpayu alakban adja vissza (Thomsen MSFOu. V. 112., 125., 163. 1.; ZD.MG. 1924. 155.1.; ΜαΛοβ i. m. 33., 42., 357.1.). A szóra, mely a török alp 'bátor' szóból vezethető le, 1. Badlojf : Wb. I. 430.1.; Paasonen: Csuvas szójegyzék. Bpest, 1908. 192. 1.; Németh Gyula: HonfMKial. 259. 1.; Grönbech 35.1 .-Gabain: Alttürk. Gramm. 293. 1.). A mongol társadalomban a nökörök mellett nemzetségből való katonaságra következtet Vladimircov (i. m. 116 — 18. 1.; a felhozott egy példára viszont 1. Haenisch: i. m. 164. 1. 170. jegyz.). A kazár birodalomban, ahol a nép már nem türk-kazár nemzetségekből állt, hanem sokféle etnikumból tevődött össze, a nép nem harcot és az uralmat kialakult lovas katonai réteg biztosítja. Ibn Rusta szerint a 10 000 főnyi kazár lovas katonaság a IX. században részben az uralkodó alkirály zsoldos seregéből áll, részben a gazdagok által eltartott katonákból, akiket a kagán kötelez iskatonák tartására (MHK. 155 — 56 1.; Ibn Rusteh : Les atours précieux. Trad, de Gaston Wiet. Le Caire. 1956. 157. 1.). A gazdagok által eltartott katonák alatt a kazár urak, bégek katonai kíséretét kell értenünk. A kazár katonaság tehát lényegében a magyar jobbágyságnak felel meg, de fejlettebb annál, amennyiben a zsoldos jelleg nyomult előtérbe. 86 MNy. 1953. 311. 1.
