Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
42 GYÖRFFY GYÖBGY verődnek össze. A törzsszövetség meglazulásával ezek sokszor egymástól függetlenül intézik a kisebb zsákmányoló hadjáratokat a szomszéd területek ellen. Száz évig tart, amíg az Árpádok a nemzetségfők megtörésével elérik, hogy csak nekik s az ő híveiknek vannak jobbágyaik és István király jobbágyságával megszületik a magyar állam. Az új állam támaszai, az ispánok, püspökök, apátok megkapják a maguk jobbágyait, mellyel biztosítják saját uralmukat, de maguk is, mint a király jobbágyai, biztosítják a király uralmát. Így lesz a nomád jobbágyságból klasszikus értelemben vett jobbágyság, feudalizmus. * A honfoglaló magyarság a Kárpátmedencében, főként a Dunántúlon s a Kisalföldön tekintélyes számú szláv lakosságot talált. Arra, hogy ez a szláv lakosság hogyan illeszkedett be a magyar társadalomba, ma még választ adni nem tudok. Ä szláv társadalom Magyarország területén is nemzetségekbe tagolódott, de szláv nemzetségek emléke csak a Drávántúl maradt fenn.87 A magyar vármegyék szláv zsupákra nem vezethetők vissza, mert a Duna két partján fekvő magyar vármegyék, pl. Győr, Komárom és Esztergom 896 előtt felerészben a Morva birodalomhoz, felerészben a frank fennhatóság alatt lévő pannonszláv fejedelemséghez tartoztak. Az árpádkori történeti földrajz eddig feldolgozott megyéiben nem tudtam olyan ismétlődő szabályosságot felfedezni, amelynek alapján a szlávság egyik vagy másik társadalmi réteghez, egyik vagy másik birtokfajtához kapcsolható lett volna. Ez a kérdés további kutatást igényel. Az bizonyos, hogy a szlávság utódait nemcsak a dolgozó népelemek között kell keresnünk. Â katonai kíséret, a jobbágyság jellemző vonása, hogy különböző törzsekből és népelemekből verődött össze. À magyar törzsi helynevekhez hasonló eredetet tulajdoníthatunk a Nándor^IAndor (dunai bolgár), Marót (morva), Cseh, Tót, Lengyel, Horvát, Korontál (karantán) stb. helynevek egy részének s méltán felmerül a gondolat, hogy a türk szóhasználat nyomán Οναρχωνϊται-nak88 nevezett avar néppel hozzuk kapcsolatba Várkony (XI—XIII. század : Varkun) helyneveinket.89 Ez arra mutat, hogy a jobbágyságba bekerültek szláv és avar harcosok is. Theotmar salzburgi érsek már 900-ban panaszolja a pápának, hogy a szlávok magyarokkal Sarsultak s fejüket magyar módra nyírják.90 Amint a türk bujrukság és a mongol nökörség a kísérő katona idegenben való szolgálata révén elterjedt más országokban is, ugyanúgy a magyar jobbágyság megjelenik idegen földön, Lengyelországban és lengyel forrás szerint Halicsban. Tagányi figyelmeztetése alapján Melich ír róla,9 1 hogy Vincentius Kadlubek (1160—1223) lengyel történetében I. Lesztkó (1195— 1203) idejéről szólván kétszer említi az eubagio-1 : „Propter quod eubagionum primus, ille comes Nicolaus, summe omnibus regratians, omnes de constantia, de forma fidelitatis et admonit et instruit..." „Romanus princeps Galiciae per ducem Lestconem instituitur . . . Vix enim dux Lestco pedem cum suis 87 Karácsonyi : MNemz. III. 193. kk. 1. 88 Moravcsik: BvzTure. II. 192. 1. 89 SRH. I. 233., 254.1.; Csánki I. 182., 400., 671.; II. 534.1.; Pozsony megyeben 1270: Warkun: Hazai Okm. I. 50 kk. 1. 90 MHK. 327. 1. 91 MNy. 1912. 13-15. 1.
