Századok – 1957
Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751
CZELDER ORBÁN, A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC BRIGADÉROSA A Rákóczi-szabadságharc főtisztjei szinte kivétel nélkül a nemesség soraiból kerültek ki. A kuruc brigadérosok közé csupán két egyszerű származású katona emelkedet: Esze Tamás tarpai jobbágy ós Czelder Orbán Szepes megyei polgár. Esze Tamásnak, a tiszaháti felkelés szervezőjének, a jobbágy katonák követelései leghatározottabb képviselőjének életét történetírásunk már jórészt megvilágította, de Czelder Orbán életét alig ismerjük. Pedig tántoríthatatlan hűségével a Rákóczi-szabadságharc legnagyobb hősei közé emelkedett, s kiváló parancsnoki képességeit és rendkívüli szervező készségét tekintve is, méltán emlegethetjük a szabadságharc legjobb katonái között. Tanulmányunk azt a feladatot tűzte ki célul, hogy — ha nem is kimerítő, de a hiányos adatok mellett — hozzávetőlegesen összefoglaló képet rajzoljon Czelder Orbánról ós rámutasson azokra a problémákra, amelyeknek megoldása még a további kutatás feladata.1 * 1. Czelder Orbán 1674. július 9-én született a Szepes megyei Wagendrüssel2 mezővárosban. Szülei és legközelebbi rokonai szinte kivétel nélkül hámor tulajdonosok voltak, a mezővárosi polgárság vagyonosabb rétegéhez tartoztak. A család tagjai különböző tisztségeket viseltek a városi tanácsban vagy a képviselőtestületben, és gyakran közülük került ki a bíró is. Az apja, Czelder Menyhért még fia születése előtt, 1674. május 5-én, 56 éves korában meghalt. Anyja férje halála után másodszor is férjhez ment-Lányi Antalhoz, egy nemességet nyert polgárhoz. Lakhelyüket az ugyancsak Szepes megyei Káposztafalvára tették át, ahol Lányinak vashámora volt.3 Czelder Orbán ifjúságáról keveset tudunk, hiszen az egyszerű polgár életét nem őrzik a krónikák lapjai. Mostohaapja házánál minden bizonnyal társadalmi helyzetéhez méltó nevelésben részesült. Tetszetős külalakú levelei arra engednek következtetni, hogy elvégezte a városi iskolát. Itt tanulta meg a mesterség folytatásához szükséges elméleti tudást, mostohaapja mellett pedig alkalma volt elsajátítani mindazokat a gyakorlati ismereteket, amelyekre egy hámortulajdonosnak szüksége lehetett. Nagykorúságának elérése után átvette apai örökségét és visszaköltözött szülőhelyére, Wagendrüsselbe. Vagyona a vashámorból, egy fűrésztelepből, házból és a hozzátartozó földből állott.4 A Czelder Orbán születése körüli esztendőkben a hámoros még 1 Czelder Orbán életével a történeti kutatás mindezideig rendkívül keveset foglalkozott, összefoglaló életrajz nem áll rendelkezésünkre. Csupán a szabadságharc alatti tevékenységére vonatkozóan közölt töredékes adatokat Thaly Káltnán: A székesi gróf Bercsényi család (Bpest. 1887—1892) és Ocskay László, II. Rákóczi Ferenc dandárnoka és a felső-magyarországi hadjáratok 1709—1710 (Bpest. 1880) c. munkáiban. Hogy eredményei menynyire hiányosak, az Hritz Lajosnak: Czelder Orbán kuruc brigadéros (Közleményei? Szepes vm. múltjából. 1912. 1. sz.) c., összefoglaló igényű, de az adatok hiánya miatt meglehetősen vázlatos képet nyújtó tanulmányából derül ki. Hritz nemcsak Thaly romantikus szemléletét veszi át, hanem elsősorban a Thaly által összegyűjtött és felkutatott anyagot kívánja, kevés Szepes megyei forrásanyagának felhasználásával, szerves egésszé feldolgozni. Czelder Orbán életrajzának megírása azonban nem a személye iránt tanúsított közömbösség miatt maradt el, hiszen a néphagyomány máig megőrizte alakját és nincs az a Rákóczi-szabadságharc történetével foglalkozó monográfia, amely ne említené a szabadságharc legnagyobb hősei között a nevét, hanem azért, mert a korabeli források csak rendkívül gyér és szétszórt adatokat tartalmaznak a szabadságharc egyetlen polgári származású brigadérosára vonatkozóan. — E helyen köszönöm meg H. Balázs Éva és R. Várkonyi Ágnes sokoldalú szíves segítségét. 2 Wagendrüssel magyar neve Merény, mai szlovák neve pedig Nalepkovo. 'Czelder Orbán életrajzi adatait Hritz Lajos: „Czelder Orbán kurucz brigadéros" c. munkájában közölte (Közlemények Szepes vármegye múltjából. 1912. 1. sz. 20—21. 1.). A család társadalmi és gazdasági helyzetére: Országos Levéltár. A Máriássy-család márkusfalvi levéltára, Faso. 761—890. No. 851 ; Fasc. 581—760 No. 78, 693. ' 0. L. A Rákóczi-szabadságharc levéltára II/6-a. Kelt 1710. jún. 30.
