Századok – 1957
Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751
752 BAKSAY ZOLTÁN gazdag és tehetős polgár volt; most azonban a vashámor és a fűrészmalom már alig biztosított megélhetést számára. Lipót császár számos adóval nyomorította meg a polgárokat, a katonai megszállás pedig nemcsak tűrhetetlen terheket jelentett, hanem a csapatok garázdálkodása, hatalmaskodása következtében megszűnt a termelés és kereskedelem biztonsága is ; kimerült a hitellehetőség, leszűkült a piac. Az ilymódon teljességgel halódó városi polgárság nem tudta többé felvenni a versenyt a környező országok fejlettebb iparának egyre növekvő termelésével. Ez az oka annak, hogy Czelder Orbán 1695/96 körül, miután hámorát és fűrészmalmát minden valószínűség szerint bérbeadta vagy mostohaapjára bízta, elhagyta Wagendrüsselt. Az alig 21—22 éves fiatalember úgy látta, hogy a császári hadseregben jobb lehetőségek nyílnak előtte ; gróf Rhein ezredében élelmező és fizetőmesteri állást vállalt. Életének erről a szakaszáról a korabeli forrásanyag nem tudósít bennünket, mindössze az 1714-ben megjelent bécsi újság, az Europische Fama híradására támaszkodhatunk.5 A császári érdekeket szolgáló újság adatait azonban kellő kritikával kell fogadnunk. A cikk abban az időben jelent meg, amikor Czelderék felkelését leverték és a bírósági tárgyalást készítették elő. Az újság célja tehát a magyar felkelők vezetőinek a hazai és a külföldi közvélemény előtti befeketítése volt. Mindezek ellenére Czelderre vonatkozó adatait kellő kritikával felhasználhatjuk. E forrásból értesülünk arról, hogy Czelder Orbán fizetőmesteri tevékenysége a császári hadseregben kényszermunkával végződött. Ugyanis az ezred heti zsoldpénzóről nem tudott számot adni ós ezért büntetésből Lipótvárba került kényszermunkára. Mi volt a büntetés valódi oka ós mennyi igazság van a császári újság állításában, azt mindezideig nem sikerült kideríteni. Annyi azonban bizonyos, hogy Czelder elszenvedte a kényszermunka megalázó büntetését. Fogságából kiszabadulva nem válhatott meg mindjárt a császári hadseregtől, muskétás lett báró Nehem tábornok ezredében. Itt azonban nem maradt sokáig, mert különböző betegségekre hivatkozott, aminek következtében megkapta elbocsátó levelét." A hadseregben eltöltött évek azonban nem múltak el haszontalanul Czelder Orbán felett: tapasztalatokat szerezhetett a hadszervezés terén és betekintést nyert az ország kizsákmányolásának kíméletlen módszereibe. A fizetőmesternek ugyanis ismernie kellett a hozzátartozó ezred létszámát, szervezeti felépítését, azonkívül láthatta a kiképzés, utánpótlás ós ellátás módozatait is. Élelmezőmesteri tisztsége gyakorlása közben karhatalommal kellett behajtania a hozzá beosztott terület lakosságától a természetbeni és pénzjáradékot. A kíméletlen executiók során számos visszataszító jelenetnek volt tanúja, ezek minden bizonnyal rádöbbentették a császári elnyomás alatt sínylődő ország keserves állapotára. Az idegen elnyomók elleni gyűlöletét csak fokozta a hadseregben elszenvedett embertelen büntetés. Kétségtelen, hogy azon politikai állásfoglalása, mely a későbbiek során Rákóczi feltótlen hívévé tette őt, ekkor kezd kialakulni. Czelder, zsebében az elbocsátó levéllel, visszatért Wagendrússelbe. Hazatérése után saját kezelésébe vette hámorát és fűrészmalmát, bekapcsolódott a város társadalmi életébe és csakhamar tekintélyt szerzett magának. Erre mutat az a tény, hogy a helybeli hámorok számvevőjének nevezték ki. A számvevőség állami tisztség volt, viselője ellenőrizte a hámorok szolgáltatásait beszedő kamarai tisztviselőket. Wagendrüsselt és környékét ugyanis a század végén a Máriássy-családtól a Thököly-felkelésben való részvétel miatt a kincstár elkobozta.' Tekintélyének növekedését mutatja az a körülmény is, hogy beválasztották a városi tanácsba.8 2. 1703 nyarán a tiszaháti jobbágyfelkelők hívására Magyarországra érkező n. Rákóczi Ferenc vezetésével a Habsburg-abszolutizmus ellen széles tömegeken nyugvó függetlenségi hare bontakozott ki. A szabadságharc híre a felvidéki városokban szinte napok alatt elterjedt, A kibontakozó eseményekkel szemben a polgárság nagy része várakozó álláspontot foglalt el. A kuruc fegyverek győzelme és Rákóczi politikája azonban hamarosan nyílt állásfoglalásra késztette őket. Rákóczi ugyanis tudta, hogy a túlerőben levő ellenséggel szemben csak úgy érhet el sikereket, ha az ország minden rendű lakossága zászló alá áll, ezért politikája főfeladatává a nemzeti j?gység megteremtését tette. Nemcsak a nemsssóget, hanem a német megszállástól sokat szenvedő polgárságot is igyekezett megnyerni a jobbágyfelkelésből kibontakozó szabadságharc számára. 6 Europische Fama. 1714. 508—509. 1. (102 fej.) •Uo. 7 Bemaldszky Kálmán: Hadimozgalmak II. Kákóczi Ferenc korában a Szepesség föidjér. Tgló. 1012. 10.1. 8 Mivel a városi tanácsba választásnak egyik feltétele a polgár jó vagyoni állapota volt. feltehető, bár a kutatás jelenlegi állása szerint adatokkal nem bizonyítható, hogy C'zelder Orbán ebben az időben anyagilag jobb helyzetben volt, talán ekkoriban kötött házassága révén.
