Századok – 1957
Krónika - Benda Kálmán: A magyar történelem forrásai a merseburgi állami levéltárban 917
KRÓNIKA 917 körüli ós általában haladó szerepéről. Alapvető kérdés, aminek a disszertáció nem adta magyarázatát, hogy melyek a kőzépnemesség saját gazdasági helyzetéből fakadó indítékai, s milyen eltérést mutat ebből a szempontból az árutermelésbe való bekapcsolódás, ill. a burzsoá funkciók gyakorlása szempontjából az egyes kelet-európai országok közópbirtokos nemessége — s ezek sorában — a magyar liberális kőzépnemesség, amely polgári forradalmunk vezető osztályává vált. Perényi József kifejtette, hogy a polgári forradalom vezetőjévé vált magyar középbirtokos nemesség haladó szerepe nálunk Révai József tanulmánya óta került a köztudatba, a többi kelet-európai országban azonban sehol sem jutottak hasonló eredményre a marxista történészek. Felvetődik az a kérdés is, vajon a középnemesség volt-e az a réteg, amely olyan haladó szerepet játszott Magyarországon, vagy pedig egy más, különböző osztályokból kikerült, deklasszálódott, de címerével még dicsekvő birtoknélküli nemességből, polgárságból, parasztságból kiemelkedő széles értelemben vett honoratior réteg. Niederhauser elismerte e honoratior réteg nagy szerepét, hiszen disszertációja első fejezetében kifejti, hogy ez a réteg bírálja legélesebben az állapotokat és általában a reformok híve. De a kőzépnemesség szerepét ezzel nem kell feltétlenül kisebbíteni. Pach Zsigmond Pál szerint Révai József megállapítását a liberális kőzépnemessógrel mint a burzsoázia képviselőjéről a polgári forradalom időszakában, tények tömege támasztja alá. Ennek a megállapításnak elvetése helytelen lenne. Az opponensek és hozzászólók egyaránt megállapították, hogy Niederhauser Emil disszertációja módszertani hiányosságai ellenére is úttörő és alapos, igen jelentős munka. GUNST PÉTEB—RÁNKI GYÖRGY—SZABOLCS OTTÓ A MAGYAR TÖRTÉNELEM FORRÁSAI A MERSEBURGI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN E sorok írója 1957. szeptember 22-től október 12-ig a Halle-Wittenbergi Egyetem rektorának meghívására a merseburgi német központi levéltárban végzett kutatásokat. Merseburgban a volt Berlin-Dahlem-i porosz királyi titkos levéltár nyert néhány éve ideiglenes elhelyezést. Bár a levéltárban magyar kutatók már korábban is jártak, az igen nagy és jelentős magyar vonatkozású iratanyagban többnyire csak tallóztak (Marczali a XVI —XVII. századra, Gragger az 1790-es évekre). Az anyag zöme magyar szempontból mai napig kiaknázatlan, ezért az alábbiakban röviden ismertetem. Az iratokat még a múlt században, mesterséges nagy tárgyi csoportokba, repositurákba osztották. Ezen belül tárgyi ós időrendi sorrendben vannak az iratok, legtöbbször nem csomózva, hanem kötetbe kötve. Minden állaghoz egészen részletes és az előzetes tájékozódásra kitűnően alkalmas elenchusok készültek. Az összefüggő magyar vonatkozású anyag két repositurában található : az I-ben (Kapcsolatok a császárral) ós a Xl-ben (Kapcsolatok az egyes országokkal : Magyarország, Erdély és Törökország alcsoportok). Az I.repositura irataiból legértékesebb a bécsi porosz követek jelentéseinek hatalmas sorozata, mely az 1650-es évektől kezdve a Habsburg-monarchia felbomlásáig megszakítatlan láncban húzódik, s terjedelemben már a XVIH. század elején meghaladja az 1000 oldalt évi átlagban. Ezek a jelentések körültekintő aprólékossággal beszámolnak a Habsburg-birodalom belső helyzetéről, s különösen az 1600-as években, meg az 1700-as évek elején igen sokat foglalkoznak Magyarországgal. Részletesen ismertetik a török harcok egyes eseményeit, a nemzeti szabadság- < harcok mozzanatait ós általában a magyarországi hangulatról ós helyzetről befutó híreket. Gondosan jellemzik minden esetben a bécsi kormányköröknek, egyes magasrangú politikusoknak, sőt magának a császárnak a magyar ügyekben elfoglalt álláspontját, — s hogy nem mendemondák alapján, azt bizonyítják a jelentések mellékletei : nem egyszer államtitkot képező jegyzőkönyvek, hivatalos iratok másolatai. A mellékletek egyébként is roppant értékesek : a porosz követ embereinek keze messze ért, az erdélyi fejedelmek bizalmas diplomáciai leveleit csakúgy itt találjuk másolatban, ahogy a császári hadvezérek jelentéseit. A magyarországi eseményekkel kapcsolatos nyomtatott röplapoknak, a kor Bécsben elérhető újságjainak pedig szinte teljes sorozatát megleljük a mellékletek közt. E sorok írója elsősorban a Rákóczi-szabadságharc körüli évek anyagát
