Századok – 1957

Krónika - A magyar történészek ünnepi megemlékezései a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójáról - 886

896 KRÓNIKA nem akaró jobbágytól lefoglalás útján szerezték meg. Ezeknek a formáknak közös lényegük, hogy nagyrészt a jobbágyi termés került úri borként a piacra. E tények magyarázzák meg azt, hogy kb. a XVII. század derekáig a nagybirtok jövedeleianyerésében a földesúri jogok fokozott kiaknázása egyenrangú tényező volt a majorgazdálkodással. A következőkben a robotoltató majorsági gazdálkodás kezdeteinek problémáit tárgyalta az előadó. A XV. század elején a robotoltató aliódium kevéssé fejlett Magyarországon. A XV. században és a XVI. század elején a mezőgazdasági robot csak igen lassan növekedett, az 1514. évi törvény robotrendelkezéseit nem hajtják végre. Az allodiális termelés korlátozott voltára mutat az is, hogy olyan birtokokon, ahol allódiumról tudunk, mégis nagyszámú a puszta telek, tehát a megüresedett jobbágy telkeket nem szippantotta fel az allódium. A XV.—XVI. század fordulóján szembetűnő a terményjáradék előtérbe kerülése, melynek alapja az árutermelés fontosságának növekedése. A XVI.—XVII. század során a földesurak kiterjesztették a majorsági földet, részben erdők, gyepföldek feltörésével, részben azonban a jobbágyföldek kezdődő kisajátításával. Ezzel párhuzamosan nőtt a munkajáradék, a robot, melyl aspnn túllépi nz 1514. évi törvény által megszabott robot-kereteket. A falun telküket elvesztett parasztok egy része a mezővárosba ment felajánlani munkaerejét, ahol ennek folytán a zsellérek arányszáma magasabb mint falun, néhol a lakosság felét alkották. A zsellérek egy része mint napszámos élhetett meg. Ezt lehetővé tette nemcsak a mezővárosok, gazdag parasztok, városiak bérleteiben, szőlőiben igényelt munkaerő, de a nagybirtok sajátos viszonyai is. A feudális urak bizonyos nagyságú roboton túl pénzért voltak kénytelenek munkaerőt vásárolni (pl. az egri püspökség a XV. század végén). A magyarországi árutermelésben az állattenyésztés jelentős szerepet játszott, a nagyméretű állattenyésztés ós állat-export időben is megelőzte a nagyarányú gabonatermelést. A magyar állatexport leginkább nyugat és délnyugat felé bontakozott ki. Különösen jelentős volt a várossá fejlődő magyar lakta nagy mezővárosok (Szeged, Debrecen) állattenyésztése. A továbbiakban a mezővárosi iparfejlődésről szólott az előadó. A XV. század végén, a XVI. század elején a mezővárosokban viszonylag fejlett az ipar s már a közepesen fejlett mezővárosokban is felbukkannak a céhek. Az iparosok számának illetve arányának megállapítására a legtöbb mezővárosban alig maradt fenn más eszköz, mint a jobbágyok nevének elemzése. Az iparosnevek használata azonban nem egyöntetű, s ez okozza a kutatók egymástól eltérő véleményeit e kérdésről. Székely György megállapítása szerint a XVI. század végéig kialakult családnevekről nem beszélhetünk, ezért az akár vezeték-, akár kereszt-névként feltüntetett foglalkozást jelző szót általában használója foglalkozásaként fogadhatjuk el. A mezővárosi ipari fejlődést jelzi, hogy az e korabeli mezővárosnak egyik megkülönböztető jele a falutól a viszonylag nagyobb kézműves népesség. Mátyás király zsoldos serege felszerelésében már a mezővárosi iparra támaszkodott. Az Alföld török kézre jutása csapás volt a mezővárosok fejlődésére, mivel a piacát látogató falvak lakosságának pusztulása ipari jellegét megszüntette, agrár-várossá tette. Befejezésül az előadó hangsúlyozta, hogy az 1514. évi parasztháború megértéséhez szükséges a középkori magyarországi társadalom elemzésének összekapcsolása a helytörténeti kutatással. A parasztháborút előidéző okok vizsgálatánál a jobbágytelki gazdálkodáson belül és a mezővárosi kereteken belül kiéleződő ellentétek és harcok mellett fokozott figyelemben kell részesíteni a jobbágytelki gazdálkodás bomlására utaló tüneteket, e bomlás feudálife, reakciós irányba terelését, valamint az árutermelés fellendülésének feudális kihasználására irányuló kísérleteket. Az 1514. évi parasztháború kérdése végső soron tehát a feudális fejlődés két tendenciájának harcába torkollik : az árutermelés feudális robotoltató és antifeudális, szabad paraszti ,polgárosuló útjának harcába. * Az ülésszakokon elhangzott előadások, korreferátumok igazolták, hogy a magyar történészeknek az 1917-es Októberi Forradalom történetének nemzetközi és magyarországi vonatkozásainak feltárására irányuló kutatómunkája eddig is jelentős új eredményeket hozott felszínre.