Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
86 MÁLYTJSZ ELEMÉR felkereste Frigyes római királyt, már visszatért. Jelentésének meghallgatása végett,, az ország valamennyi előkelőbb személyét" december 8-ra Székesfehérvárra összehívták. Ezt az időpontot azonban néhányan, akik az ország végvidékein tartózkodtak, korainak találták. Az ő kérésükre most más társaik követeivel együtt 1446. február 9-t tűzték ki a gyűlés napjául, amidőn is Székesfehérváron az ország valamennyi tehetősebb embere feltétlenül jelenjék meg.16 6 Annál is inkább, mert az ott levőknek, akik közé Pozsony és Körmöcbánya küldöttjeit is számítják, a legteljesebb hatalmuk lesz az ország állapotáról és a béke megerősítéséről legjobb belátásuk szerint tárgyalni, intézkedni és határozni. A közbeeső időre általános békét rendelnek el, a követek számára salvus eonductus-t biztosítanak, a tanácskozások várható időtartamát pedig nyolc napban állapítják meg.167 A tervektől eltérően a székesfehérvári gyűlés csak 1446 március elején vettekezdetét, viszont két hétig tartott. Bár a decemberre tervezett gyűlésen, a meghívó szavaiból következtetve, csak az előkelőknek kellett volna megjolenniök, a márciusit mégis országgyűlésnek kell tartanunk. Erre utal a városok meghívása, a congregatio generalis megjelölés, az 1446-i decretum utalása, amely szerint Székesfehérváron a prelátusok, bárók, nemesek és más birtokos emberek egyeteme tanácskozott,168 végül az a tény, hogy a hozott határozatokat decretumba foglalták. Maga a decretum nem maradt fenn, de egyrészt az 1447-i törvény éppen úgy hivatkozik reá, mint a megelőző és jól ismert 1445-i pestire,16 9 másrészt két végzését egyidejű s közeikorú oklevelek, szószerint hivatkozva reájuk, idézik. Az egyik pont értelmében minden birtokot vagy ingatlant, amelyet a mostani zavarok idején a jog rendje és az ország szokása ellenére bárki is elfoglalt, hűtlenség büntetésének terhe alatt a legközelebbi Szt. György-napig vissza kell adni. A másik articulus szerint az ország valamennyi lakosát jogaiban, régi és megszokott szabadságaiban meg kell tartani.17 0 Végül határozatot hoztak, amint ez már a következő decretumban olvasható, hogy pünkösdkor Pesten új országgyűlést tartanak. 166 Knauz közlése szerint : omnes et singuli potiores regni, míg Teleki szerint a Körmöcbányához intézett meghívóban proceres regni volna. Fraknói (80. 1.) mindenképpen túloz és téved : „Miután ennek a meghívóiratnak egyetlen fennmaradt példánya Körmöc városát szólítja föl követek küldésére, nem merülhet föl az iránt kétség, hogy az »előkelők« (proceres) elnevezés alatt, kiknek a megjelenés kötelességükké tétetett, az ország rendeit, vagyis a főpapokat, zászlós urakat, megyék és városok követeit értették." 167 Knauz, i. m. 34. 1. 168 Kovachich: Sylloge I. k. 108. 1. 169 1447. évi 18. a r t. ; statuta tam in Pesthiensi, quam Albensi civitatibus edita in suis vigoribus permaneant. 170 Knauz, i.m. 38. sköv. 1. Az első pontot a Knauznál olvasható szövegtől eltérő fogalmazásban Hédervári Lőrinc nádor 1446. márc. 1 G-i oklevele így tartotta fenn: in presenti congregatione prelatorum, barronum ac regnicolarum hic in civitate Albensi celebrata id statutum et conclusum ac parili voluntate determinatum est, ut universe possessiones et iura possessionaria ac predia hys disturbiorum temporibus per quoscunque indebite qualitercunque oceupate usque festum beati Georgii martiris nunc proxime venturum ad amonitionem mediantibus nostro vei universitatis regnicolarum ac capituli vei conventus hominibus superinde fiendam sub pena perpetue infidelitatis hys, a quibus occupate sunt, remitti deberent et resignari. (Leleszi konvent orsz. lt. Acta anni 1446. nr. 3.) V.ö. még Fejér G. : Authentia et vis probandi diplomatum. Buda, 1838. 135. 1. — A decretumnak egy másik pontja, amelyre azonban az országnagyok 1446. dec. 19-i utasítása csak érteim szerint utal, elrendelte, hogy a károkért a vétkesek kötelesek elégtételt adni (iuxta statuta et eonclusiones pridierni Albensis nostri decreti . . . exponentibus de . . . dampnis per ipsos . . . exponentibus illatis et irrogatis omnimodam satisfactionem impendere et exhibere debeant et teneantur. Dl. 14.001). — A székesfehérvári decretumot a belviszályok lecsendesítésében mint határjelet tekinti Pálóczi László országbíró 1447. jún. 24-i, a pesti országgyűlés alatt kiadott oklevelében : post sedationem universarum guerrarum in hoc regno constitutarum videlicet post generate decretum prela-
