Századok – 1957
Krónika - A magyar történészek ünnepi megemlékezései a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójáról - 886
888 KRÓNIKA hadifogoly-központban megalakult a magyar hadifogoly munkások és parasztok forradalmi, szocialista szervezete. E szervezetek legforradalmibb tagjai 1918. március 24-én-Moszkvában létrehozták az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Magyar Csoportját, az első magyar kommunista szervezetet. A Csoport csatlakozott a Bolsevik Párthoz, elfogadta annak elméleti és gyakorlati platformját, célul tűzte ki a kommunista eszmék terjesztését, a reformizmus elleni harcot. A Csoport tevékenysége a létrehozandó magyarországi kommunista párt előfeltételcinek biztosítását célozta. Néhány hónapon belül a nagy városok egész sorában megszerveződtek a Magyar Csoport sejtjei. A Csoport újságokat, füzeteket adott ki, amelyek a Bolsevik Párt és Lenin tanításait terjesztették, agitátoriskolákat, gyűléseket szervezett, rendszeres pártéletet teremtett. Központi lapja, a „Szociális Forradalom" 1918 áprilisától hetenként kétszer, 15—20 ezres példányszámban jelent meg. Kiadták magyar nyelven a Kommunista Kiáltványt, Leninnek több munkáját, Kun Béla „Mit akarnak a kommunisták" c. füzetét, mely utóbbi a lenini tanítások első magyar nyelvű összefoglalója. A Magyar Csoport tagjainak elméleti tevékenységéről szólva az előadó elmondotta, hogy az igen sok irányú volt : a Bolsevik Párt tanításainak, tapasztalatainak elsajátítására törekedtek és megkezdték ezek magyarországi alkalmazásának elvi megalapozását; rámutattak azokra a jelenségekre, amelyek igazolták, hogy a tőkés rend Magyarországon is az imperializmus szakaszába lépett s meglátták, hogy ilyen körülmények között Magyarországon is napirendre kerülhet aszocialista forradalom véghezvitele, a proletariátus diktatúrájának megteremtése ; hirdették, hogy a forradalom vezetője csak a munkásosztály lehet ; felismerték a parasztsággal való tartós szövetség, a föld megváltás nélküli kisajátításának szükségességét (de a földosztás ellen foglaltak állást). Éles harcot folytattak a magyarországi jobboldali szociáldemokrata vezetők politikájának leleplezése érdekében, rámutattak arra, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nem a kizsákmányolt tömegek érdekeit képviseli, s ezért új, forradalmi, kommunista pártra van szükség, A Magyar Csoport számbavette azokat a magyarországi eről-->+ Is akikre a párt megalakításánál majd számítani lehet. 1918. november 4-én a magyarországi kommunisták Moszkvában tartott konferenciája határozatot fogadott el a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításáról. A Magyar Csoport még november hónapban mintegy 200 kommunistát : agitátorokat és egyszerű párttagokat küldött Magyarországra, 1919 márciusáig a Csoport több mint 300 tagját küldte haza, párt munkára. A Szovjetoroszországból hazatért magyar kommunista csoport vezetői (Kun Béla, Szamuely Tibor, Jancsik Ferenc, Kellner Sándor stb.) kezdeményezői és kiemelkedő harcosai voltak az 1918. november 20-án a baloldali szociáldemokraták és a Forradalmi Szocialisták Csoportja vezetőivel közösen létrehozott Kommunisták Magyarországi Pártjának. Tóth Imre, az Októberi Forradalom egyik magyarországi harcosa a visszaemlékezés lelkes, őszinte szavaival mondotta el, hogy 1917 folyamán orosz hadifogoly-táborban volt, különböző nemzetiségű katonákkal együtt. A táborba gyakran jártak agitálni egymástól eltérő nézeteket valló pártok, csoportok képviselői, de legtöbben a kommunisták mellé álltak, elsősorban azért, mert azok a béke és a földosztás mellett szálltak síkra. 1917 októberében a bolsevikok eljöttek a táborba, ahol a magyar hadifoglyok nagy része csatlakozott hozzájuk, s velük együtt Moszkvába ment. Résztvettek a város különböző helyein s a Kreml elfoglalásáért vívott harcokban, gyakran házról-liázra járva tisztították meg az ellenségtől az egyes kerületeket. E harcok folyamán megsebesült, felgyógyulása után tovább harcolt, résztvett a intervenciósok elleni háborúban is. A nagy tetszéssel fogadott visszaemlékezés után Györkéi Jenő és Józsa Antal, a Hadtörténeti Intézet munkatársainak „Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban" c. hozzászólása hangzott el. Bevezetőben az előadó rámutatott arra, liogy az első világháború során több mint kétmillió katona került orosz fogságba. A magyarok száma meghaladta az 500000 főt. Az osztálytagozódás a hadifogolytáborokban is megmaradt, a magyar hadifoglyok a velük együtt dolgozó orosz munkásokat és parasztokat tekintették természetes szövetségesüknek. A háborúból, a háború okozta szörnyű helyzetből a ldutat mind többen a kapitalista és földesúri rendszer megdöntésében látták, 1916 folyamán megindult a magyar hadifoglyok marxista szervezkedése. Az előadó a továbbiakban a magyar hadifoglyok szerepéről beszélt a proletárforradalom győzelméért s a külföldi és belföldi ellenforradalom leveréséért folytatott harcban. A magyar hadifoglyok résztvettek a pétervári októberi és a moszkvai novemberi felkelésben, a Penzában, Asztrahánban, Szaratovban, Orenburgban, Tomszkban, Irkutszkban, Taskentben lefolyt tüntetésekben, fegyveres harcokban.
