Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
84 MÁLYTJSZ ELEMÉR hagyja, ha jogosnak, a foglalót fej- és jószágvesztéssel sújtja. Az ítéletet az országrészen -kint a védelem megszervezésére megbízást nyerő két-két kapitány köteles végrehajtani. Szigorú büntetéssel fenyegeti a decretum azokat is, akik a király bírói utasításait nem hajtják végre. A főpap és főúr elveszíti tisztét, a familiaris vagyonát, sőt, ha ez nem elegendő a sértett fél kielégítésére, személye is annak kezébe kerül. Elrendelte továbbá a gyűlés a szükségtelenül felépített s csak zsákmányolásra alkalmat adó erődítmények sürgős lerombolását, majd szabályozta — sajnos, bizonytalan fogalmazással — a kapitányok jogkörét. Ezek kettesével „a kassai, szepesi, zólyomi, trencséni, zalai, vasi részeken" voltak hivatva felfogni az ellenséges támadásokat, ugyanott fenntartani a rendet és békét, a királyi utasításokat és ítéleteket végrehajtani, azt pedig megakadályozni, hogy a jövőben bárki — nyilván Giskrára gondoltak — censust vessen ki a király híveinek birtokaira. Tevékenységükben számíthattak az uralkodó és a most jelenlevő „bárók, milesek és előkelők" támogatására, míg a kapitányságukban tartózkodó országlakosok birtokvesztés terhe alatt voltak kötelesek, ha felszólítást kapnak tőlük, segítségükre sietni. 1444 április első felében, a győzelmes téli háborút követőleg Ulászló Budán országgyűlést tartott. Mint a király április 18-án kiadott decrctumában elmondja,1 5 ' az elmúlt időben már ismételten történt kísérlet az országban elharapózott zavarok megszüntetésére, de eredménytelenül, míg végre a bajok annyira elhatalmasodtak, hogy a gyors segítség már elodázhatatlanná lett. Felszólítására a prelátusok, bárók, milesek és országlakosok oly nagy tömege jött össze, hogy annál nagyobb aligha volt hasonló gyűlésen látható s ezek vele együtt több napon át folytatott tárgyaláson hozták meg határozataikat, szám szerint 33-t.15 8 Mindezek megtartására és másokkal való megtartatására Ulászló esküvel kötelezte magát. Ugyanezt tették az országgyűlés résztvevői is, akik közül 218-t159 név szerint is felsorol a decretum záradéka, elismerve egyszersmind, hogy a végzések tanácskozásuk és döntésük eredményéül, hozzájárulásuk alapján jöttek létre. A 34. határozat már utólag került az articulusok sorozatának végére. Eszerint idegenek nem kaphatnak semmiféle örökbirtokot, javadalmat vagy tisztséget, azoktól pedig, akik ilyeneket tartanak kezükben, el kell venni, kivéve Máté erdélyi püspököt. A király környezetének lengyel tagjai ellen irányult a határozat, nem csodálható tehát, ha Ulászló esküje erre nem terjedt ki, az országgyűlés résztvevői viszont szükségesnek találták hangsúlyozni, hogy azt a felsorolt prelátusok, bárók, milesek, előkelők és nemesek a maguk és egész Magyarország communitas-ának nevében és személyében hozták meg.16 0 1445. február 8-án Székesfehérvárról Szécsi Dénes esztergomi érsek, Gathalóci Mátyás veszprémi püspök, Hédervári Lőrinc nádor, Újlaki Miklós és Hunyadi János erdélyi vajdák az előkelőket, továbbá a megyéket egyenként felszólították, hogy a húsvét utáni nyolcadik napon (április 4.) Pesten az előbbiek valamennyien személyesen jelenjenek meg, az utóbbiak pedig teljes felhatalmazással ellátott megbizottjaikat küldjék el oda.16 1 157 Kovachich: Sylloge I. k. 74. sköv. 1. 158 A 28. art.-ra utalnak Zichy okmt. IX. k. 79. 1., Károlyi okit. II. k. 243. 1., Zala vm. okit. II. k. 521. 1. 159 Fraknói, 37. 1. íeo Pozsony város két követtel képviseltette magát. Egyikük, Königsfelder Lajos ápr. 10-én arról értesítette megbízóit, hogy Szt. György-nap (ápr. 24.) előtt aligha mehetnek haza, mivel die taedingen wellen sich schieben vnd verczichen s éppen ezért lett szükséges, das der kunig, herren vnd edlleut von hoff schikchten zu den herrn vnd steten vnd liesen sew pitén zu pleiben vncz die heillig zeyt vergiengen. (Pozsony város lt.' Középkori oklevelek. 1201. sz. O. L. Filmtár.) 161 A Bátmonostori Töttös Lászlóhoz intézett meghivó : Zichy okmt. IX. k. 92. 1., a Zala megyéhez küldött azonos tartalmú : Zala vm. okit. II. k. 524. 1. ; az eredeti jelenleg: Dl. 50.583.
