Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
A MAGYAR RENDI ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN" 83 gyűlésről nem ismerünk közelebbi megemlékezést. Talán meg sem tartották, mivel Erzsébet, ígérete ellenére, nem jelent meg Esztergomban s csak november 25-én találkozott Győrben Ulászlóval.16 1 Célkitűzésünktől eltérően kivételképpen szólnunk kell az 1443 április első napjaiban Budán megtartott tanácskozásról, bármennyire nem volt országgyűlés. A congregatio jellegének tisztázására azért van szükség, mert résztvevői határozatokat hoztak, ezeket Ulászló decretumba foglalva kiadta, a következő évi törvények pedig hivatkoztak reájuk.16 2 Az időpont felől Ulászlónak adóügyben kibocsátott április 11-i rendelete tájékoztat. Mivel ezt a király, saját szavai szerint, a gyűlés befejezése után adta ki,15 3 a tanácskozásnak akkor már véget kellett érnie. Dlugosz, bár a gyűlést tévesen pünkösdre (jún. 9.) teszi, helyesen utal arra — egybehangzóan Ulászló említett rendeletével —, hogy a török elleni hadjárat kérdését tárgyalták meg.15 4 Az általa generalis conventio-nak nevezett összejövetel jellegét feltárják magának Ulászlónak szavai, amint azokat a decretum megörökítette.166 Ezek szerint Újlaki Miklós és Hunyadi János erdélyi vajdákat a király maga elé hivatta, hogy tanácskozzék velük az ellenséges támadások elhárítása felől, majd felszólította a prelátusokat, bárókat, milcseket és előkelőket, hogy ők is sietve jelenjenek meg együttes határozataik meghozatala végett. A megyékről a király nem szól, pedig nyilvánvalóan megemlékeznék róluk, ha követeik'elküldésére utasítást kaptak volna tőle. Elmaradásuk azzal magyarázható, hogy az intézkedések meghozatala nem tűrt halasztást. Az események gyorsaságára jellemző, hogy április 11-én Hunyadi és Újlaki már nem is voltak Budán. Az argumentum ex silentio-t kiegészítik a decretum utalásai, amelyek a jelenlevők közt, bár ismételten felsorolják őket, egyszer sem tesznek említést megyei követekről.16 6 A legfontosabb határozat úgy hangzott, hogy nyáron a török ellen hadjáratot kell indítani, a sereg kiállítása céljából pedig adót kell kivetni. A további rendelkezések a hadjárat sikere érdekében mintegy a belső megbékélést óhajtották biztosítani az önkényeskedések megfékezésével és a jogrend helyreállításával. Ebből a célból egyszeri alkalommal rendkívül gyorsan működő bíróság szervezését rendelték el, az eljárást pedig így szabályozták : Mindenki, aid birtokának elvesztését panaszolja, királyi rendelettel kezében és hiteleshelyi megbízott jelenlétében szólítsa fel Szt. György -nap utáni két hét alatt (máj. 12-ig) jószágának visszaadására a birtokfoglalót s ez, ha vonakodik a felhívásnak eleget tenni, köteles pünkösd nyolcadán Budán a kijelölendő bírák előtt megjelenni. A bíróság azonnal, végérvényesen ítélkezik, halasztást semmiféle címcn sem engedélyezve. Ha a panaszt alaptalannak találja, a birtokot az alperes kezén Ulászló aug. 28-án, ugyancsak Hatvanban a szept. 21-i oíszággyűlésre, elrendelve az idézést ad. . . diem . . . congregationis generalis de novo indicte sine crastinatione nostram ac prelatorum, baronum et regnicolarum in presentiam. (Ziehy okmt. IX. k. 45. 1.) 161 Teleki, II. k. 309. 1. 162 Az 1444. évi 22. articulus általánosságban a „minapi" decretum kiadása után elkövetett hatalmaskodások ügyében intézkedik, a 26. pedig pontosabb megjelöléssel „múlt évinek" mondja ugyanazt. (Kovachich: Sylloge I. k. 85. és 86. 1.) Utalnak reá az országnagyok is 1446. okt. 11-i oklevelükben, past decretum nostrum generale in anno domim millesimo quadringentesimo quadragesirno tertio editum törtónt birtokfoglalás és kártételek ügyében intézkedve. (Dl. 13.980. Kovachich: Supplementum I. k. 503. 1.) 163 post pretactam congregationem. (Dl. 65.057.) 164 Katona, i.m. XIII. k. 207. 1. Kovachich: Supplementum I. k. 502. 1. 166 Dl. 80.798. 166 festinam . . . prelatorum et barronum, millitum ac procerum regni huius convoeationem fieri iussimus ; omnium aliorum barronum nostrorum et procerum pretactorum deüberatione ; concurrentibusque . . . multis aliis barronibus spiritualibus et secularibus sed et pluribus millitibus et proceribus huius regni nostri; prefatorum prelatorum, barronum, millitum et procerum regni nostri nunc in antefata eongregatione existentium communi deliberatione et ordinatione. 6*
