Századok – 1957
Vita - Dolmányos István: Néhány észrevétel a magyar köztársasági mozgalom értékeléséről 785
NÉHÁNY ÉSZREVÉTEL A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI MOZGALOM ÉRTÉKELÉSÉRŐL 789 egyáltalán nem tett."7 A mozgalom tehát szűk társadalmi bázison nyugodott, s erről megbizonyosodva, a belügyminiszter támadásba ment át: felszámolta a pártot. Kristóf György a köztársasági gondolat hirdetését jelentőségének megfelelően helyesen méltatja. Azt azonban nem veszi észre, hogy az államforma kérdésének előtérbe-tolása, a társadalmi rend megváltoztatására való törekvés és propaganda nélkül, nem volt egyértelműen pozitív cselekedet. A köztársaság egyedül üdvözítő voltának hangoztatása óhatatlanul elfordulást is jelentett a fontos társadalmi, s ezért nemzeti kérdésektől. Nagy Györgyék szájában a köztársaság akaratuk ellenére valamiféle csodaszerré vált, amelynek kivívása automatikusan magával hozza a vajúdó problémák megoldását. Céljaikat nem érhették el a demokratikus forradalom nélkül, de ennek még gondolatát is elhessegették lelki szemeik elől. A tanulmányból úgy tűnik, mintha a függetlenségi pártban Nagy György vetette volna fel első ízben a köztársaság gondolatát, pedig ez az áramlat már a század elején is megvolt, s Benedek János 1903. szeptember 24-én a képviselőházban is megéljenezte a respublikát.8 Ismételten szeretném hangsúlyozni, kifogásaim nem kívánják kétségbe vonni, hogy az első világháború előtt a mozgalom elsősorban pozitív szerepet játszott. Adataimat nem állítom szembe Kristóf György érvelésével, hanem csupán amellé kívánom illeszteni. Nagy György érdemeinek sorát magam is bővíteni tudnám. Hadd utaljak itt legalább a képviselőház munkásügyi bizottságában a cselédtörvénnyel kapcsolatos állásfoglalására, ahol a vagyonosságával kérkedő Gaál Gasztonnal szemben követelte, hogy a földbirtokosokat kötelezzék a cselédeik gyermekeinek iskoláztatására.9 Vagy figyelemre méltó, hogy 1914-ben ilyen pontok szerepelnek már programjában : a szekularizáció, a hitbizományok eltörlése, az iskolák államosítása, az egyház és állam elválasztása, a progresszív földadó stb.1 0 Mindennek ellenére úgy vélem, feltétlenül szükséges a mozgalom árnyoldalainak elemzése is. Enélkül a kép idealizált. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a századelőtől nincs messze az idő, amikor a munkásosztály éppen ezzel a szövetségesével, éppen a kispolgári demokráciával kerül szembe: részben már az 1918-as forradalom során, de még inkább az után. Ebben a periódusban előtérbe kerültek a mozgalom gyenge oldalai : »• munkás- és paraszttömegek társadalmi szükségleteinek megnemértése, a sovinizmus, az ántánt-orientáció eben-gubája. Hiba lenne a mozgalom egész történetét, különösen az első világháború előtti szakaszát ennek az utolsó időnek képére formálni, de nem sokkal kisebb hiba, ha elhallgatjuk a mozgalomban már születésekor megnyilatkozó ellentmondásokat. Végezetül még azért is fontosnak tartom a köztársasági mozgalom erényeinek és gyengéinek.. hűséges feltárását, mert ha máskor nem, 1956 októberében megtanultuk, hogy menthetetlenül nacionalista történetszemlélethez ad építőkövet az az ábrázoló módszer, amely hőseinek csak hazafias nyilatkozatait emeli ki, de csukott szemmel megy el osztályálláspontjuk és a testvérnépekhez való "viszonyuk mellett. DOLMÁNYOS ISTVÁN 7 Uo. 8 Az 1901. évi október hó 24-éro hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. XVIII. k. Bpest. 1903. 147. 1. 9 Magyarország 1907. máj. 25. 6—7. 1. 10 O. L. B. M. res. 1914/II./184.
