Századok – 1957

Közlemények - Tilkovszky Lóránt: Román jobbágyok mozgalmai Erdélyben és a Tiszántúlon 1831-ben 773

ROMÁN JOBBÁGYOK MOZGALMAI ERDÉLYBEN ÉS A TISZÁNTÚLON 1831-BEN 777 mintegy 2000 darabból álló idegen birkanyájat fogadott a határba árendáért, s emiatt a parasztok állatai a legelőről kiszorultak. Körösszakáiion is felesszámú marhát fogadtak fel a földesurak a helység csekély legelőjére.3

8 Ugrán (Ungra) a legelőhiány miatt sokan kénytelenek voltak eladni állataikat, Alezőpeterden is a legelőhiány miatt nem tudnak állatot tartani, akinek pedig vonómarhái nincsenek, azoktól a földesura el akarja venni a földet.3

9

Csökmőn egy igásállatát vesztett jobbágy hiába ajánlott fel kézirobotot, földesura kibecsültette. Szentmiklóson (Sánnicolaul-Roman) egy hasonló sorsra jutott jobbágy három hónapi haladékot kapott új igaerő beszerzésére, ellenkező esetben kibecsülik.1

0 Az állatállomány ki nem elégítő voltára utalhatnak a következő adatok : Bánlaka (Bánlaca) 81 telkesgazdája közül csak kilencnek van két ökre ; 23-nak vau egy tehene, kettőnek két tehene van. Ló nincs a helységben. Rév 83 telkesgazdája közül 22-nek van 4 ökre, a többinek 2 ökre van. Görbed 159 telkesgazdájának összesen van 58 ökre, 44 lova, 70 tehene. Gógény (Ghéghie) 20 telkesgazdájának összesen van 2 ökre, 6 tehene, 4 lova. Rojt (Roit) 125 telkesgazdájának összesen van 10 ökre, 12 tehene, 73 lova stb.41 Az állatállomány adóösszeírásokban szokásos eltagadását számításba véve is bizonyos, hogy ezen a vidéken, ahol 4 ökör kell a szántáshoz, az igaerő nem volt elegendő. Háromnégy gazda igásállatainak (sokszor tehenének) összefogása által történt a szántás ; hegyvidéken pedig nem egyszer szántás helyett kapálással készítették elő a földet a vetéshez! A kellő igaerő hiánya képezte a nagymérvű igauzsora alapját. A földesurak súlyos robotnapszámokért kölcsönöztek vonómarhát a jobbágyoknak. Másik súlyos következmény volt az, hogy ilyen körülmények között a parasztok földjének rendszeres és gondos trágyázásáról szó sem lehetett.4

2 Az igásállatokban való számottevő hiány, amely a közlegelő használatában való megszorításnak volt következménye, csupán fokozta a robotteher egyébként is rend-i kívüli súlyosságát. Az uradalmak robotigénye rendkívül megnövekedett. Bucsán „két sőt háromannyi urbariális szolgálatot vetnek egy emberre, mint annakelőtte". Piskolton (Piscolt) gróf Rhédey Ádám jobbágyai 2 köblös föld után is 52 napot szolgálnak. Esküllőn (Astileu) egy parasztot, aki telke után 40 napi robottal tartozott, kibecsültek, és helyébe oíyat tettek, aki 60 napot hajlandó robotolni ugyanazon telek után. Sarkadkereszturon a zsellérektől is marhásrobotot kívántak. Mihályfalva (Mihaifalua) parasztjai Bernáth József ós Gedeon földesurak által „rondkívül való terhes ós elszenvedhetetlen szolgálatokkal sanyargattatnak". Hasonlókról panaszkodott Pestes (Pestis), Mezőpeterd s egy egész sor más helység is.4

3

Peketegyörös (Girisul-de-Cris) parasztjai 120 s több napi szolgálatra hajtatnak ; szántás ós aratás idején egyfolytában is több napot kell urdolgán tölteni, saját földjeik művelésének elhanyagolásával. Olykor ugyanazon gazdát egyszerre mind szekeres, mind gyalognapszámra kirendelik, így cselédeiknek s feleségeiknek még arra sincs módjuk, hogy gyermekeikre felvigyázzanak. Ugyanakkor, amikor a gazda a vármegye dolgára rendeltetik, otthon maradt családtagjait az uraság I „ viszi robotba.4

4 A robot mértéktelen hajszolása nyomot hagyott a teljesített robot elszámolási módján is. Bagamérben az uradalom nem vezetett számtartást a lerótt robotokról, hanem azokat mérték nélkül követelte. Felső- és Alsólugoson az 1830. esztendőben a végzett robotról nem adtak ki „palotát", hanem a jobbágyokat szünet nélkül robotra hajtották. Rendszeres visszaélések folytak a hosszúfuvarban teljesített napszámok beszámítása terén. Erről panaszkodtak többek közt Lore-Ponor fenyőfát szállító jobbágyai.4

5

Különösen súlyos helyzetben voltak Eszterházy herceg derecskei uradalmának jobbágyai, akik hetekig voltak távol, Túrára, Lévára, Kismartonba fuvarozván a birkabőrt!4

6 A földesurak a legkülönbözőbb címeken tudták fokozni robotkövetelósüket. Kihasználva a földinséget, egy lánc földet 12 napi gyalogrobotért adtak bérbe ; egy kis darabka rétért újabb 5 — 6 napi gyalogrobotot követeltek. Kihasználva a legelőhiányt, az uraság részére fenntartott legelőn egy ökör legeltetését egy marhás-robotnapórt, egy tehénét vagy két borjúét, vagy egy lóét ismét egy-egy gyalognap leszolgálásáért engedték meg. A fajzást két marhás vagy négy gyalog-napszám ellenében voltak hajlandók engedé-3' Uo. 1826/88,1828/42,1827/34, 1826/13,1828/61, 1828/16, 1828/34. 39

Uo. 1827/70, 1826/34. " Uo. 1827/35, 1827/54. " Lásd az említett helységek összeíró íveit Bihar m. 1828. évi adóüiszeirási anyagában. O. L. Ü3gn. LT. " O. L. Regn. LT. Bihar m. 1828. évi adóösszeírás. Generalia. • " D. Bihar m. Prot, Urb. Dep. 1831/36, 1822/6, 1827/25, 1822/20, 1829/41, 1826/80, 1827/52. "Uo. 1826/36. " Uo. 1828/68, 1831/26, 1829/30, 1831/22. " D. Bihar m. Közgv. ir. 1832/282.