Századok – 1957
Közlemények - Tilkovszky Lóránt: Román jobbágyok mozgalmai Erdélyben és a Tiszántúlon 1831-ben 773
778 T1LK0VSZKY LÓRÁNT lyezni. Igásállatot a megszorultaknak ugyancsak újabb robotnapszámok ellenében kölcsönöztek. Ily körülmények közt az a gazda, kinek egyébként tegyük fel 52 napot kellene szolgálnia, ennek könnyen háromszorosát kénytelen teljesíteni.4 7 A robotteljesítmény fokozására ekkoriban próbálják bevezetni Bagainóron, Szalacson (Sälacea) s a nagyváradi káptalan más falvaiban azt az újítást, hogy pl. aratáskor ,,egy napi jobbágyi dolog kiszabásában a keresztek száma vétessék zsinórmértékül". A jobbágyság természetesen tiltakozik az efajta újítás ellen.40 A robotoltatás kegyetlensége megdöbbentő : a földesúri tiszt és hajdúja kiragadja a parasztot a maga munkájából ós lóháton nyargalva mellette, ,,úréra" hajtja ; „nem tekintvén, hogy ifjú, vén. gyerek vagy terhes asszony légyen-é. borzasztó káromlások között béresostorral veri, hátát, ortzáját vágja, tsapja, olly kegyetlenül, hogy a vér az ütés helyén kibuggyan".4 9 Körösszegapátiban (Apátéul imgurese) egy paraszt favillával ellenállt az őt robotban kegyetlenül kínzó hajdúnak, — ki is becsül tették.5 9 A robottól hajszolt paraszt szükségképp csak felületesen művelhető gazdaságának terméséből egyötöd részt a kilenced- és tizedszolgáltatás vitt el. A nagyváradi r. k. püspökség erőszakosságukról hírhedt dézsmaszedői a zsellérektől, akiknek földjük nincs s így dézsmát nem adhattak, kereszténypénz címén csikartak ki a dézsmálás idején 2 — 2 garast. A termény dézsmálása bevallás alapján történt, 1831 nyarán azonban a nagyváradi káptalan megpróbálja bevezetni, hogy a keresztek leszámlálása és jegyzékbevétele alapján történjék a dézsmálás.5 1 Ugyanekkor a káptalan megtámadja az ugarföldek eddigi dózsmamentességót is, és kísérletet tesz az ugarban termelt lencse megdézsmálására.5 2 Mint a továbbiakban látni fogjuk, ez a két újítás jelentős szerepet játszott Bihar megye jobbágysága 1831. évi megmozdulása előidézésében. A Bihar megyei jobbágyság helyzetéről rajzolt kép teljességéhez tartozik annak megemlítése, hogy a század első évtizedeiben mindazon haszonvételek jelentős megszorítására vagy éppen megvonására sor kerül, amelyeket eddig háborítatlan élveztek. Mint Tóti (Täuteu), Telki (Telechiu), Gyapjú (Gepiu), Magyar- és Oláhkakucs (Cácuciulunguresc ; C.-romin), Felső- és Alsólugos, Bánlaka s egy egész sor más helység példája mutatja, ez elsősorban a fajzás vonalán jelentkezett.53 De Betfián eltiltják a parasztok mészégetését. Derecskén a nadály ós a gyógyfüvek szedését; Esztáron Erdődy László a gyékényvágást szorítja meg.5 4 A szilvások gyakori elvétele, amelyre példának Fáncsika és Lokk ILuncsoara) hozhato fel, a szilvapálinka-főzós megtiltására ós földesúri kézbevételére utal.5 5 A háztáji szőlőtőkék ós gyümölcsfák könyörtelen kivágatása Derecskén : a bormérés akadályozása Nagyszalontán (Salonta), Szalacson, Dubricsánban (Dubricionesti) és másutt, szintén azt a tendenciát mutatja, mely minden jövedelmi forrást lehető kizárólagossággal próbál földesúri kézbe összpontosítani.5 6 Ehhez viszont szükséges volt megkaparintani minden olyan, a község kezén levő írást, amely segítségével a parasztság okmányszerűleg is bizonyíthatta volna, hogy a most megtámadott haszonvételeknek eddig élvezetében volt. Innen ered „a helység elöljáróitól a helység nagy kárával kicsikart bizonyságleveleket tárgyazó panasz" Mikepércsről, Székelyhídról (Sácueni) és több más helységből.5 7 A haszonvételek megszorítása illetve megvonása a legszorosabban együtt járt a bírságolás ós fenyítés eszközeinek egyre kiterjedtebb használatával. A sűrű bírságolás az uradalom számára mind a pénzjövedelem fokozásának, mind a felhasználható robotmennyiség növelésének kedvelt eszköze volt. Bagamérban, a nagyváradi káptalan birtokán, esetenként 3 napi szolgálat volt a bírság, s ha megpróbáltak alóla kibújni, „a tisztek ottan a szoptató asszonyokat is csecsemő gyermekeikkel pincébe szokták férjeikért záratni".5 8 Ugyancsak a nagyváradi káptalan az általa törvénytelenül eltiltott bormérós miatt 1831 elején uradalmi börtönébe vetett több Szalacs helységbeli parasztot, s csak a helytartótanács közbelépésére engedte őket szabadon.5 9 A pénz jövedelmek fokozására tett erőfeszítések ugyancsak az egyházi birtokot jellemzik elsősorban. Ennek jele, hogy a belényesi (Beius) gör. kat. püspöki uradalomban " Uo. 1831 VII. f. 8. sz. " Uo. 1831 VII. f. 22. sz. « Uo. 1831 VII. f. 8. sz. 51 D. Bihar m. Prot. url>. (lep. 1826/37. "Uo. 1831/13, 1831/18. iJ I). Bihar m. Közgy. ir. 1832/1532. •» D. Bihar m. Prot. urb. dep. 1826/29, 1828/36, 1828/15, 1828/35, 1829/33, 1831 /26, 1831/40. •• Uo. 1831/27, 1831/16, 1826/1. 55 Uo. 1828/28, 1831/2. 11 Uo. 1826/76, 1831/42—46, 1831/25. "Uo. 1822/40, 1627/43, 1827/77. "Uo. 1828/68. Uo. 1831 '42—46, továbbá Közgy. ir. 1831. VI I. f. 25 és 27 sz.
