Századok – 1957
Közlemények - Tilkovszky Lóránt: Román jobbágyok mozgalmai Erdélyben és a Tiszántúlon 1831-ben 773
ROMÁN JOBBÁGYOK MOZGALMAI ERDÉLYBEN ÉS A TISZÁNTÚLON 1831-BEN 775 Az erdélyi román jobbágyok nyugtalan oroszvárása, a parasztfelkeléstől rettegő nemesség védelmi szervezkedése, az udvar intézkedései és nyömozásai — azonos vonásokban bővelkedő előjátékát képezik az 1831 nyarán bekövetkezett kelet-szlovákiai eseményeknek. Az erdélyi parasztság forrongó, izzó hangulatára, amelyet erdélyi atyafiai tavaszi meglátogatása alkalmával tapasztalt, visszaemlékezett egy Zemplén megyei szegénynemes, a kisráskai Tasnády Péter, amikor júliusban az ottani levegő is forrósodni kezdett . Amikor július végén, augusztus elején a kelet-szlovákiai felkelés kitört, Tasnády élére is állt a lakhelyét környező 6 — 8 falu felkelésének.2 1 * A kelet-szlovákiai nagy parasztfelkelést augusztus közepén elfojtották, színterét jelentékeny katonai erők felvonultatásával az ország más részeitől elszigetelték, s ezáltal megakadályozták, hogy elsősorban a forrongó Tiszántúl, erdélyi határszél és Délvidék bekapcsolásával a parasztfelkelés országossá nőjjön. Az e vidéki megyék román jobbágyságának mozgalma így is figyelmet érdemel. Szatmár megye román jobbágyok lakta keleti felében Geötz Ferenc alispán jelentése szerint ,,az oláhok a muszka tábort várván, földesuradnak szolgálattyaikat megtagadni kezdik".2 2 Így Felső- ós Középhomoródon (Ilomorodul-de-Sus ; H.-de-Mijloc), Pácafalván (Ohilia), M°gy°r óson (Marius), Réztelken (Tatáresti) „az úrdolgára való menetelt megtagadták". Remélték, hogy ,,a muszkák nékiek fegyvert fognak küldeni, mellyel földesuraikat és elöljáróikat megöldössék".23 Szamostelken (Somostelec) egy halat sütő jobbágy abban reménykedett, hogy hamarosan az urakat forgathatja nyárson.2 4 Sárközujlakon (Livada) a parasztasszonyok arról beszélgettek, hogy „ha megölik az urakat, mi haszna lesz abból a szegény embernek?" A felvetődött kérdést egyikük így válaszolta meg : ,,Az, hogy a parasztember maga fogja bírni a telkét s földjeit."2 6 A sárközujlaki mozgolódás különösképpen nyugtalanította a Szatmár megyei urakat. ,,Ha Sárközön és Újlakon a lázadás kiüt, méltóságos báró Vetsey Miklós úrnak kastélya kirablásával búzát, bort, pálinkát, sőt fegyvereket is kapván a támadók, többtöbb társakkal szaporodván, és a kastélyban felfegyverkezvén a zempléni és szepesi véres scenák ezeken a részeken is ismételtetnének" — írta Eötvös Mihály főszolgabíró.2 6 A Szatmár megyei román jobbágyság oroszvárásában a legfigyelemreméltóbb vonás az, hogy ez az oroszvárás szorosan összefonódik, harmonikus egységbe olvad az e vidéken a nép körében elevenen élő kuruc hagyományokkal. A gróf Károlyi család misztótfalusi (T&utii-Magherus) uradalmához tartozó Józsefháza (Jojib) román jobbágysága pl. azt beszélte, hogy a bevonuló muszka sereg ,,a gróf Károlyi familiától minden Rákótzy-fóle uradalmakat el fogna venni".2 7 A Rákóczi orosz kapcsolatainak, valamint Károlyi árulásának emlékét úgy látszik egyaránt őrző parasztoknak nyilván az volt az elképzelésük, hogy a nagy Rákóczi örökségét — a tőle elkobzott , és az árulás jutalmazására fordított földeket — most majd azok kapják meg, akik évszázadokon át verejtékükkel művelték. Kántorjánosiban, amely magyar helység volt, „a Rákótzv fija hadinépei" jövetelét emlegették ; egyesek szerint Rákóczi fia „már a vén kastélyba Vajára megérkezett'' .2 8 Bihar megyében a román jobbágyság mozgalma olyan méreteket öltött és olyan jelentőségre tett szert, hogy azzal az alábbiakban majd részletesebben kell foglalkoznunk, a jobbágyság helyzetének előzetes vázolását sem mellőzhetve el. Arad megyében, ahol a román parasztok állandóan a jobbágysorból való felszabadulásukról beszéltek, az urak attól tartottak, hogy az egész megye „revoltálni" fog. A megyei nemesi rendek úgy vélekedtek, hogyha hamarosan katonai erőt nem kapnak, életük és javaik megmentésére nem lesz más mód, mint a jobbágyokat felszabadítani, és nekik tulajdont adni.2 9 Hasonló volt a helyzet a Temes megyei szerb és román " Hapant, Daniel: Sedliacke povstanie na Vychodnom Slovensku roku 1831. Bratislava, 1953. Dokumentumok, II. k. 207.1. — Ezúttal is hangsúlyozni kívánom Rapant koncepciójának teljes tarthatatlanságát, amely szerint az ország különböző területein mutatkozó mozgalmak szálai Tasnády kezében futottak volna össze. " O. L. Regnikoláris levéltár. Locumtenentialia Choleraria. 2004/1831. !S Uo. 14 O. L. báró Perényi Zsigmond kolerairatai. C. 3554 rágsz, köteg. (Árgyelán György szamostelki jobbágy vallomása.) I 15 Uo. (Sárközújlaki tiszti vizsgálat 1831. szept. 22-i jegyzőkönyve.) O. L. Regn. It, L. Ch. 2004/1831. 17 O. L. báró Perényi Zsigmond királyi biztos 1831. évi kolerairatai. C. 3554 rágsz, köteg. (1831. szept. 22-i józsefházai tiszti vizsgálat. Pap Eülöp tanúvallomása.) " O. I,. Magy. Kanc. Ein. 1686/1831. "Uo. 2503/1831.
